A vallásközi párbeszéd eredményei épüljenek be a mindennapi életbe - interjú Tauran
bíborossal
Az elmúlt napokban Rómában tartotta megbeszélését a Nemzetközi Iszlám Fórum, valamint
a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa, a két elnök: a szaúd-arábiai Hamid bin Ahmad
Al-Rifai, illetve Jean-Louis Tauran bíboros vezetésével. Mindkét delegáció 12 taggal
képviseltette magát. Megbeszéléseik középpontjában a következő téma állt: a hívek
és magatartásuk a materialista és laicista társadalmakban, különös tekintettel a vallási
érzés elhalványulására a nyugati pluralista társadalmakban.
Tauran bíboros
rádiónknak adott interjújában elmondta: „Nem lehet elválasztani a vallási életet a
hétköznapi élettől, mert a hívő egyben állampolgár is. Létezik tehát egy komplementaritás,
egymás kiegészítése, a valóság anyagi és spirituális aspektusa között. A hívők egyik
felelőssége, hogy ezt a két szempontot összhangba hozzák egymással”. A megbeszélések
során a felek sajnálattal állapították meg, hogy a társadalom és főleg a fiatal nemzedékek
elveszítették spirituális gyökereiket. Erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy lehetővé
tegyék korunk emberei számára a belső, lelki élet felfedezését.
Ehhez mindenekelőtt
szükség van a fiatalok vallási képzésére. A problémák gyakran a tudatlanságból fakadnak.
Ha sikerült elkerülnünk a „civilizációk összeütközését”, akkor törekedjünk a tudatlanság
közötti összecsapás elkerülésére is – fejtette ki Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd
Pápai Tanácsának elnöke. A muzulmán és a katolikus küldöttség érintette a vallásszabadság,
az istentiszteleti szabadság kérdését is, természetesen nagy tapintattal, mivel kényes
kérdésről van szó – tette hozzá a bíboros. Ennek ellenére nem lehet figyelmen kívül
hagyni a nehézségeket, amelyeket mindenki jól ismer. Azonban most nem születtek rendkívüli
döntések ebben a témában.
Ez volt a két küldöttség 19. találkozója. Arra a
kérdésre, hogy történt-e előrehaladás a már megkezdett úton, Tauran bíboros a következőket
válaszolta: „A vallásközi párbeszéd ma divatossá vált és számos új kezdeményezés születik.
Azonban kissé „moderálnunk” kell „étvágyunkat” és világosan kell látnunk, hogy mit
is jelent a vallásközi párbeszéd fogalma. Ezeknek az összejöveteleknek a végeredménye
minden esetben az, hogy valójában még nem ismerjük elég jól egymást, tehát tovább
kell folytatni a megismerés és a kölcsönös tisztelet útját. Az a meglátásom, hogy
a vallásközi párbeszéd útján jelentősen előrehaladtunk, de ha egy kicsit mélyre ásunk,
akkor látjuk, hogy egymás kölcsönös ismerete eléggé felszínes. Ezt a politikai események,
a terrorizmus befolyásolják.
Nagy szenvedést jelent, hogy annyi év vallásközi
párbeszéde után, amelyek nagy áldozatokat is követeltek, a sok-sok eredményt soha
nem emelték törvényerőre, nem érvényesül a közigazgatásban és nem tudatosult az utca
emberében. Így a vallásközi párbeszéd még ma is egy elit csoport kiváltsága. Ehelyett
arra lenne szükség, hogy ezt a szerény, de létező vívmányt, a vallási vezetők átadják
az utca emberének és főleg érvényre juttassák az oktatásban, az iskolákban, az egyetemeken,
a közigazgatásban és a törvényhozásban” – mondta rádiónknak adott interjújában Jean-Louis
Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke.