„Adjuk tovább ma a reményt, hogy építhessük a holnap Európáját” – a CCEE bukaresti ülése

Tíz évvel az „Ecclesia in Europa” k. apostoli buzdítás közzététele után, a földrész tömegkommunikációs szakemberei megvizsgálták azokat a kihívásokat, amelyekkel ma Európában szembe kell néznie az egyház missziós tevékenységének. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) szóvivői és sajtófelelősei június 12-e és 15-e között tartották szokásos évi ülésüket, ezúttal Bukarestben, Ioan Robu, a város érseke, a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia elnöke meghívására.

A CCEE, amelynek elnöke Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a földrész 33 püspöki konferenciáját foglalja magába, elnökük képviseletében. Tagjai közé tartozik továbbá Luxemburg, valamint a Monakói Hercegség érseke, Ciprus maronita érseke, Chisinau (Moldova fővárosa) püspöke és Munkács görög-katolikus püspöke. A tanács székhelye Svájcban, St. Gallenben működik. A honlap címe: www.ccee.eu.

A CCEE bukaresti találkozójáról június 17-én közzétett sajtóközleményben olvashatjuk: Jézus Krisztus, aki egyházában él, a remény forrása Európa számára. Az apostoli buzdítás remény-üzenete ma különösen prófétai, amikor földrészünkön a remény elhalványulása, a kilátástalanság tapasztalható. A válságnak ebben a szakaszában sokan kiábrándultak az intézményekből és elveszítették azokat a vonatkozási pontokat, amelyek hosszú időn át tartó pillérei voltak az öreg földrész társadalmainak. A válság nem pusztán gazdasági, hanem egyben kulturális, antropológiai, etikai és spirituális krízis. Alkalmat jelent Európának arra, hogy megszabaduljon gyakorlati agnoszticizmusától, vallási közömbösségétől és döntéseket hozzon jövőjére vonatkozóan a Jézus Krisztus személyével való találkozás tapasztalata alapján, az evangéliumi üzenetből kiindulva.

A fő kihívás tehát a következő: milyen is voltaképpen az ember 2013-ban Európában, és merre tart? A katolikus egyház hogyan segítheti abban, hogy az evangéliumi üzenetet beépítse mindennapi életébe és új szavakkal, modern eszközökkel a kommunikáció terén is tegyen olyan javaslatokat, amelyek Jézus személyére és azokra az értékekre vonatkoznak, amelyeket evangéliuma tartalmaz?

2013 Európáját a jogok megsokszorozódása jellemzi – állapítják meg az európai püspöki konferenciák kommunikációs szakemberei. Vannak ún. új, egyéni jogok, amelyek az individualista társadalom gyümölcsei: minden, ami lehetséges, azt jogossá kell tenni a törvény erejével. A jelenlegi gazdasági válság világosan mutatja, hogy a gazdasági szempontok határozzák meg az egyének döntését, gazdasági programok, nem pedig társadalmi kérdések állnak az első helyen a politikai választások esetében is.

A bukaresti találkozón foglalkoztak még a következő témákkal: a gender-elmélet, eutanázia és a halál kultúrája. Az utódnemzéssel kapcsolatos egészség, amely e nézet szerint indokolja az abortuszt, vagy az aktív segítséggel történő eutanázia választásához való jog az ember legújabb kísérletei arra, hogy önmagát tegye Isten helyébe, hogy az élet urává, ne gazdájává váljon.

A franciaországi „tüntetés mindenki számára” (az egyneműek házassága ellen), illetve Anglia és Wales Katolikus Püspöki Konferenciájának hadjárata az egyneműek házassága ellen, jól mutatják azt a törést, amelyet a kérdés ezekben az országokban okozott. A megbeszélések, a plenáris ülés során felmerült a kérdés: milyen ember-képet kíván Európa a jövő számára örökségbe hagyni?

A résztvevőket tájékoztatták a romániai keresztények helyzetéről. A kelet és nyugat között híd szerepét betöltő ország sajátos és összetett valósága nem mentes a feszültségektől – olvassuk a sajtóközleményben. Az utóbbi években a katolikus egyház nagy hangsúlyt fektetett a kommunikációra, lényegében minden egyházmegye rendelkezik saját weboldallal és sajtóhivatallal. A bukaresti találkozó nyílt beszélgetéssel zárult, amelyen a közelmúlt fontos egyházi eseményeit vitatták meg, mint a Vatileaks, XVI. Benedek pápa lemondása és Ferenc pápa megválasztása.

(vm)