Május 26-a Néri Szent
Fülöp áldozópap kötelező emléknapja. A legboldogabb szent; a „bohóc ruhás misztikus”;
„Róma apostola”, 1515. július 21-én született Firenzében (Olaszország), 1595. május
26-án halt meg Rómában. 1615. május 11-én V. Pál pápa boldoggá, 1622. március 12-én
XV. Gergely pápa pedig szentté avatta. Ereklyéi Rómában a Santa Maria in Vallicella
(Chiesa Nuova) templomban találhatók. A fiatalok és a reumás betegek védőszentje.
Néri
Szent Fülöpnek nehéz gyermekkora volt. Korán elvesztette édesanyját, apja pedig –
szegények lévén – nagybátyjához küldte taníttatni, aki gazdag kereskedő volt. Az ő
keze alatt kitanulta a mesterséget, de nem találta benne a helyét. Elhagyta tehát
nagybátyja házát és Rómába ment, hogy filozófiát és teológiát tanuljon. Szabadidejében
felkereste az Örök Város templomait és műemlékeit. A Szent Sebestyén katakombában
szerzett misztikus élményei mély hatást gyakoroltak további életére. Röviddel ezután
megalapította a „Szentháromság Testvérületet”, amely a zarándokok ápolásával foglalkozott.
Néhány évvel később pappá szenteltette magát (1551).
Papsága kezdetén megalapította
az Oratóriumot, azt a helyet, ahol imádkoztak, találkozókat és konferenciákat szerveztek
mindenki számára, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül. Jöttek művészek, kereskedők,
a város mindenféle lakója, még papok is, akikkel később megalapította az Oratoriánusok
kongregációját. Az alapító rendkívüli személyisége és az a lelkület, amely az Oratóriumot
jellemezte olyan erővel vonzotta az embereket, hogy aki egyszer átlépte küszöbét,
az mindig visszatért. A lelkipásztorkodás korábban nem tapasztalt stílusa és a jámborság
új arca annyira megragadta az embereket, hogy nem tudtak elszakadni tőle. Az ok rendkívül
egyszerű volt: az Oratórium tagjai az élő hit és a hiteles öröm közösségét hozták
létre.
* * *
Mesélik, hogy halála előtt röviddel Fülöp elégette
minden kéziratát. Korábban pedig még tanulmányai idején, a Biblián és Aquinói Szent
Tamás Summáján kívül, eladta minden könyvét, és az árát szétosztotta a szegények között.
Élete a szegények szolgálatáról szólt, de kifejezte ellenszenvét a kort jellemző túlzásba
vitt intellektualizmussal és tudományos okoskodással szemben, amely kizárólag a karrierépítés
eszköze volt.
* * *
Néri Szent Fülöp lelkipásztori kezdeményezései
rendkívül leleményesek voltak, tökéletesen rátapintott a kor lelki szükségleteire,
olvasott az idők jeleiből és azonnal megtalálta az „orvosságot” a kor „betegségeire”.
Ezzel a stílusával a borúlátó protestáns teológiára, amely már egyes katolikus központokba
is behatolt, a friss, élő hit örömével válaszolt.
A szentek tiszteletének
és a zarándoklatok értelmének megújítására felélesztette a Hét templom útjának neves
szokását, amely a korábbi századok folyamán kedvelt zarándok útvonal volt Rómában.
Az egyes személyek, de különösen az iránta tanúsított túlzott tiszteletre viccel és
iróniával válaszolt, amelyekben – tekintve toszkán származását – nem mindig finomkodott.
Amikor
már életében szentként akarták tisztelni, hevesen tiltakozott ellene és igyekezett
komolytalanul viselkedni, hogy elejét vegye ezeknek a próbálkozásoknak.
Egy
alkalommal például szakállának egyik felét leborotválta, a másikat meghagyta. Máskor
idétlen ruhába öltözve járkált a városban csalánnal a kezében, amit úgy szagolgatott,
mint egy illatos virágot. Nagyon tartózkodó volt önmagával szemben.
Amikor
mindenütt erényeit dicsérték, így imádkozott magában: „Uram, ne bízz Fülöpben. Ha
megfosztanál kegyelmeidtől, még ma elvesznék és elkövetném a világ összes bűnét!” Noha
viselkedése miatt néhány évre eltiltották a lelkipásztori munkától, a rómaiak, akik
ismerték őt, tökéletesen értették iróniájának és életmódjának miértjét. Ezért is nevezték
el őt „bohóc ruhás misztikusnak” és „római Szókratésznak”.
* * *
A
sokak, de főleg a szegények által szeretett szent, életének nyolcvanadik évében halt
meg. Halála után a mindenre kiterjedő orvosi vizsgálat jegyzőkönyvben rögzítette,
hogy „Róma apostolának” – így nevezték ugyanis – szíve olyan nagy, amilyent még soha
egyetlen embernél sem láttak…
Istenünk, te mindenkor az életszentség
dicsőségével tünteted ki hűséges szolgáidat. Gyújtsd lángra bennünk is a Szentlélek
tüzét, amely Néri Szent Fülöp szívét oly csodálatosan áthatotta. A mi Urunk Jézus
Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön-örökké. Ámen.