Rangos nemzetközi egyháztörténeti konferenciára került sor Budapesten
Május 8–12 között nagyszabású nemzetközi konferenciára került sor Budapesten, „A pápaság
és a helyi egyházak (16–20. század)” címmel az MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti
Kutatócsoport rendezésében, a Viterbói Egyetem és a budapesti Olasz Kultúrintézet
közreműködésével. A rendezvénynek a Károlyi palota és az Olasz Kultúrintézet dísztermei
adtak otthont.
Történettudományból elég nehéz Magyarországon kifejezetten
nemzetközi konferenciát szervezni, lévén a magyar történettudomány „ex genere” nemzet
specifikus irányultságú. De az egyháztörténet, kiváltképpen a vatikáni kutatások erre
lehetőséget adnak és lehetőséget adott maga az apropó is, Bakócz Tamás 1513. évi konklávébeli
szereplésének 500. évfordulója.
Az egyes államok és a Szentszék kapcsolatának
számos aspektusát bemutató, az egyháztörténet legújabb eredményeit felvonultató tudományos
előadások május 9-én és 10-én hangzottak el, míg május 11-én a résztvevők a tudományos
diszkussziót informális keretek között folytatták, Esztergom és Visegrád felkeresésével.
Az
előadások koncepciója az volt, hogy egy-egy neves professzor hosszabb időkeretében
egy-egy évszázad főbb tendenciáit próbálta felvázolni és minden ilyen átfogó ismertetéshez
két-három analitikus, egy-egy főbb problémát kiemelő és tárgyaló esettanulmány kapcsolódott.
Az előadások többségében olasz, illetve angol nyelven hangzottak el, továbbá egy német
nyelvű könyvbemutatóra is sor került.
Május 9-én a konferencia a XVI. századra
fókuszáló előadásokkal indult. Először Alexander Kollertől kaphattunk képet a Kúriának
a trienti zsinat határozatai gyakorlatba történő átültetésére tett erőfeszítéseiről
és a reformgondolatok helyi megvalósulásáról.
Ezt követően Elisabeth Zingerle
mutatta be gazdagon adatolva Girolamo Portia (1592–1607) gráci nuncius kapcsolati,
információs hálóját. Végül Antonio Menniti-Ippolito a nemzeti egyházak és a pápaság
kapcsolatát vizsgálta a kora újkorban vatikáni levéltári források alapján.
A
második szekcióban, amelynek fő profilja már a XVII. század volt, Silvano Giordano,
a római Gregoriana Pápai Egyetem professzora adott egy általános áttekintést, különösen
a század második felére koncentrálva, majd Alessandro Catalano Csehország relációjában
ismertette a trienti reformok megvalósulását.
Az előadók sorát Tusor Péter
zárta, aki a magyar klérus és a római kúria kapcsolatának 1639-ben tetőző válságát
elemezte. Késő délután ismét három előadás hangzott el.
A XVIII. század főbb
tendenciáit felvonultató, diavetítéssel kísért előadást Matteo Sanfilippo tartotta,
majd két analízis hangzott el: Olivier Poncet a francia nunciusok területisége témakört
vizsgálta a XVI–XIX. században, Klaus Unterburger pedig a müncheni nunciatúra 1785–1945-ös
történetét vette górcső alá. A napot könyvbemutatók zárták: Fazekas István Katrin
Keller – Alessandro Catalano: Die Diarien und Tagzettel des Kardinals. Ernst Adalbert
von Harrach (1598–1667) kötetről, Kruppa Tamás pedig Elisabeth Zingerle: Grazer Nunziatur
5. kötetéről beszélt.
A május 10-ei program is legalább annyira gazdag volt,
mint az előző napi, a XVIII–XX. századi kutatások eredményeinek prezentációi kerültek
előtérbe, mindamellett, hogy a XVI–XVII. századhoz kötődő előadásokat is hallhattak
az érdeklődők.
Az első szekcióban Giovanni Pizzorusso adott szemléletes képet
a gyarmatok egyházszervezetéről és a még nem kolonizált területek misszióiról. Majd
Esther Jiménez beszélt az 1622-ben alapított Propaganda Fide kongregáció első misszionáriusairól,
Benedetta Albani pedig a spanyol nunciusnak az Új Világ hívei feletti egyházi ítélkezését
vizsgálta, illetve a királyi kegyúri jog egy új értelmezését adta. A következő szekció
Gaetano Platania összefoglalójával indult az 1500–1800-as évekbeli lengyel nemzeti
egyházról.
Ezt követte Rainald Beckernek a XVII–XVIII. századi német felsőklérus
olasz egyetemeken szerzett iskolázottságának vizsgálata és Massimo Carlo Giannininek
Milánó állam egyházi ügyeit 1535 és 1713 között bemutató fejtegetése. A konferencia
végére maradtak a XX. századi szentszéki kapcsolatokat méltató előadások. Az áttekintést
a korszakban a nemzeti egyházak szerepének változásáról Roberto Regoli, a római Gregoriana
Pápai Egyetem professzora adta.
Andreas Gottsmann az osztrák-magyar püspökkinevezések
hátteréről beszélt XIII. Leó, X. Pius és XV. Benedek pontifikátusa alatt, Igor Salmic
pedig a Szentszék és a Szerb-Horvát-Szlovén királyság illetőleg a későbbi Szerbia
kapcsolatát, konkordátum érdekében kifejtett erőfeszítéseit és ennek kudarcát vizsgálta
vatikáni dokumentumok fényében. Az egyes szekcióüléseket mindkét nap élénk tudományos
eszmecsere követte.