Nemet kell mondani a baby-sitter egyházra, a hívők fedezzék újra fel keresztségük felelősségét – hangsúlyozta Ferenc pápa szerda reggeli szentmiséjén

A keresztség szentsége arra ösztönzi a keresztényeket, hogy bátran hirdessék Krisztust, akkor is, ha bizonytalanság és üldöztetés veszi körül őket. A Szentatya szerdán délelőtt a Szent Márta Házban, lakhelyének kápolnájában mutatott be szentmisét, amelyen a vatikáni pénzintézet, a IOR alkalmazottainak egy csoportja vett részt.

A pápa az Apostolok Cselekedeteiből indult ki homíliájában. A jeruzsálemi első keresztény közösség békében és szeretetben él, de Szent István vértanúsága után azonnal kitör az erőszakos üldöztetés. Ez jellemző az egyház életstílusára: a szeretet, a béke és az üldöztetés között él. Ez történik mindig a történelemben, mert ez Jézus stílusa. Az üldöztetés miatt sok hívő Júdeába és Szamáriába menekül, és ott hirdetik az Evangéliumot, akkor is, ha egyedül vannak papok nélkül, mert az apostolok Jeruzsálemben maradtak.

Elhagyták otthonaikat, kevés dolgot vittek magukkal. Bizonytalanság vette körül őket, mégis egyik helyről a másikra mentek és hirdették az Igét. Saját gazdagságukat vitték magukkal: hitüket. Gazdagságukat az Úrtól kapták. Egyszerű hívek, akik még egy éve sincs, hogy felvették a keresztséget, mégis megvolt a bátorságuk, hogy hirdessék az Evangéliumot. És hittek nekik, csodákat is tettek – mutatott rá Ferenc pápa. Az első keresztények „csak” a keresztség erejével rendelkeztek, ami viszont apostoli bátorságot, a Szentlélek erejét adta nekik.

Majd a Szentatya feltette a kérdést: mi, megkereszteltek, hisszük, hogy rendelkezünk ezzel az erővel? Hogy a keresztség elegendő az evangelizáláshoz? Vagy csak „reméljük”, hogy a pap és a püspök prédikál? És mi? A keresztség kegyelme kissé bezárt bennünket saját gondolatainkba, saját világunkba? Van, hogy azt gondoljuk: keresztények vagyunk, mert megkaptuk a keresztség, a bérmálás, az elsőáldozás szentségét, tehát minden rendben. Nyugodtan alszunk, mert keresztényeknek érezzük magunkat. De hol van a Szentlélek ereje, ami előrevisz?

Arra van szükség, hogy hűségesek legyünk a Szentlélekhez életünkkel, tanúságtételünkkel, szavainkkal Jézus hirdetése érdekében. Amikor így teszünk, az egyház Anyaegyházzá válik, gyermekeket hoz a világra. Amikor nem így teszünk, az egyház nem anyává, hanem gyermekőrzővé, baby-sitterré válik, aki gondoskodik a gyermekről, hogy elaludjon. Egy eltompult egyház lesz belőle. Tehát gondolkodjunk el a keresztségünkről és az ehhez kapcsolódó felelősségünkről – kérte Ferenc pápa.

A Szentatya ezután emlékeztetett a XVII. századi japán üldöztetésről, amikor a katolikus misszionáriusokat elűzték, és a keresztény közösségek 200 évig papok nélkül maradtak. Visszatérésükkor a misszionáriusok minden közösséget rendben találtak: mindannyian meg volt keresztelve, hitoktatást végeztek és egyházi esküvővel házasodtak össze. Mindez a megkeresztelteknek köszönhetően.

Nagy felelősséggel rendelkezünk tehát. Hirdetni kell Krisztust, továbbadni az egyházat és anyai termékenységét – hívta fel a figyelmet a pápa.

Kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy karriert csinálunk egy irodában, hogy keresztény ügyvédek vagy orvosok leszünk, hanem egy ajándék, amely a Szentlélek erejével segít bennünket Jézus Krisztus hirdetésében. Az első keresztények üldözése során Mária sokat imádkozott és buzdította a megkeresztelteket, hogy bátran haladjanak előre. Kérjük az Úrtól, hogy bátor és magabiztos keresztényekké tudjunk válni, hogy a bennünk levő Szentlélek, amelyet keresztségünkkor kaptunk, mindig Jézus Krisztus hirdetésére ösztönözzön bennünket életünk, tanúságtételünk és szavaink által – zárta szerda reggeli homíliáját Ferenc pápa a Szent Márta Ház kápolnájában.

(sv)