A Katolikus Egyház Katekizmusa – P. Dariusz Kowalczyk SJ sorozata
22. elmélkedés – Isten képmására

A férfi és a nő méltósága abból a tényből fakad, hogy „Isten képmására” lettek teremtve. A katekizmus azt tanítja, hogy „csak az ember nyert meghívást arra, hogy – megismerésben és szeretetben – részesüljön az Isten életében” (356).

A többi teremtmény, például a gyönyörű madarak, vagy rokonszenves és hűséges kutyáink, létükkel dicsőítik Istent, de nem képesek arra, hogy megismerjék és szeressék. Visszatükrözik a Teremtő nagyságát, de nem az ő képmására lettek teremtve.

Mit jelent az, hogy Isten képmására lettünk teremtve? Nagyon érdekes, hogy a Teremtés könyvében ezt olvassuk: „Isten újra szólt: Teremtsünk embert képmásunkra” (Ter 1,26). Az ige itt többes számban olvasható. Egyes egyházatyák ezt az isteni Személyek bensőséges párbeszédeként értelmezik. Tehát a szentháromságos szeretetközösség: az Atya, a Fiú és a Szentlélek képmására lettünk teremtve. Ez azt jelenti, hogy csak a másokkal való kapcsolat által válunk emberi személyekké. Senki sem lehetne ember anélkül, hogy ne lépne kapcsolatba a másikkal. Nincs személyiség szociális aspektus nélkül.

Az „Isten képmására” kifejezés vonatkozhat az Ige Misztériumára is, amelyben az emberi misztériuma megtalálja valódi világosságát. Isten, amikor megteremtette a férfit és a nőt, Jézus Krisztust, a megtestesült Fiút látta. Jézusban ugyanis az ember a maga teljességében nyer kinyilatkoztatást. „A második Ádám (vagyis Krisztus) a maga képmását állította fel az elsőben, amikor azt megformázta – tanítja Aranyszavú Szent Péter (359).

A személy a lélek és a test, vagyis a szellem és az anyag egysége. Az „Isten képmása” méltóságában nem csak a lélek részesedik, hanem a test is, amely mint égi test a feltámadásra rendeltetett. „Az embernek tehát nem szabad lenéznie a testi életet; éppen ellenkezőleg: kötelessége, hogy jónak és tiszteletreméltónak tartsa testét, hiszen azt Isten teremtette és feltámasztja az utolsó napon” (364). Isten üdvözíteni akarja az egész embert spirituális és egyben testi dimenziójával is.

(vm)