„Haladni, építeni, megvallani” – Ferenc pápa szentmisét mutatott be a Sixtus-kápolnában
az Egyházért
Március 14-én, csütörtökön délután 5 órakor az új pápa „Pro Ecclesia” szentmisét mutatott
be a Sixtus-kápolnában a konklávén résztvevő bíborosokkal. A latin nyelvű szertartáson
részt vettek továbbá papok, szerzetesek és a Sixtus-kápolna kórusa, amely énekével
kísérte a liturgiát.
Ferenc pápa szentbeszédében kiemelte: A napi liturgikus
szövegrészletek között felfedezhető egy közös vonás: a mozgás. Az első olvasmányban
az előrehaladásban lévő mozgás, a másodikban az egyház építéséhez szükséges mozgás,
míg a harmadikban az Evangéliumban, a hitvallásban rejlő mozgás. Haladni, építeni,
megvallani – hangsúlyozta Ferenc pápa, majd gondolatokat fűzött e három kifejezéshez.
Haladni:
„Jákob háza, gyertek, járjunk az Úr világosságában!” (Iz 2,5) – olvasható Izajás könyvében.
Ez az első dolog, amelyet Isten Ábrahámnak mondott: haladj jelenlétemben és légy feddhetetlen.
Életünk egy folyamatos előrehaladás, amikor megállunk, valami nincs rendben. Fontos,
hogy mindig az Úr jelenlétében, világosságában haladjunk és próbáljunk meg feddhetetlenül
élni úgy, ahogyan Isten kérte Ábrahámtól.
Építeni: Az egyházat építeni. Kövekről
van itt szó, amelyeknek szilárdságuk van, ugyanakkor élő kövek, amelyek a Szentlélek
által lettek megszentelve. Az egyházat Jézus Krisztusra kell építeni. Életünk másik
jelentős mozgása tehát az építés.
A harmadik a megvallás: annyit haladhatunk
és építhetünk, amennyit csak akarunk, de ha nem valljuk meg Jézus Krisztust, akkor
nem lesz működőképes tevékenységünk. Egy civil segélyszervvé válunk, de nem leszünk
egyház, vagyis az Úr jegyese – magyarázta Ferenc pápa. Amikor nem haladunk előre,
akkor egyhelyben állunk, amikor nem építünk élő kövekre, mi történik? Az, ami a gyermekekkel
a tengerparton homokvárépítés közben, minden összeomlik. Amikor nem valljuk meg Jézus
Krisztust, akkor az történik, amit Léon Bloy (francia gondolkodó) is megfogalmazott:
„Aki nem imádkozik az Úrhoz, a sátánhoz imádkozik”. Amikor nem valljuk meg Jézus Krisztust,
akkor az ördög világiasságát támogatjuk.
Haladni, építeni és megvallani, amelyeket
nem könnyű megvalósítani. Az előrehaladásba, építésbe és hitvallásba olykor nem helyénvaló
mozdulat kerül. Olyan mozdulatok ezek, amelyek hátrafelé húznak bennünket.
Az
evangéliumi részletben egy érdekes helyzetre figyelhetünk fel. Péter, aki megvallotta
Jézus Krisztust, ezt mondja: Te vagy Krisztus, az élő Isten fia. Követlek téged. Nem
esik szó azonban a keresztről. Amikor kereszt nélkül haladunk előre, anélkül építkezünk
és egy kereszt nélküli Krisztust vallunk, nem vagyunk az Úr tanítványai, evilágiak
vagyunk, püspökök, papok, bíborosok, pápák, de nem az Úr tanítványai.
Azt
szeretném – mondta végül Ferenc pápa –, hogy e kegyelmekkel teli napok után legyen
elég bátorságunk ahhoz, hogy az Úr jelenlétében haladjunk előre, az Ő keresztjével
együtt. Építsük az egyházat Krisztus vérére, aki a kereszten kiontotta azt értünk.
Valljuk meg az egyetlen dicsőséget: a keresztre feszített Krisztust. Így fog tudni
az egyház előre haladni.
Mindenkinek azt kívánom, hogy a Szentlélek a Szűz
Anya imáin keresztül adja meg nekünk a kegyelmet, hogy tudjunk együtt haladni, építeni
a keresztre feszített Jézus Krisztussal, és meg tudjuk vallani Őt. Így legyen!