A pápaválasztó konklávét nem egyéni vélemények, múló divatok szabályozzák. A liturgikus
hagyomány, amelyet a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformja után szögeztek le – apró
részletekig kidolgozva meghatározza a követendő normákat és szertartásokat. Ezeket
a Konklávé Szertartáskönyve tartalmazza. A kötet mindenekelőtt hangsúlyozza a római
pápát megválasztó konklávé jelentőségét, majd a konklávét megelőző szentmise szertartásait
írja le egy fejezetben.
A második fejezet a konklávéba való ünnepi bevonulás
legjelentősebb pillanatait mutatja be, különös hangsúlyt kap a bíborosok eskütétele.
A Konklávé Szertartáskönyve az V. fejezettel zárul: a pápa megválasztásának ünnepi
bejelentésével és az új pápa első „Urbi et Orbi áldásával”.
II. János Pál
pápa „Universi Dominici Gregis” k. apostoli konstitúcióját illetően XVI. Benedek pápa
néhány újdonságot vezetett be: például a „Pro eligendo Pontifice” misén nem csak a
választó bíborosok vesznek részt, hanem a kollégium minden tagja. Egy másik újdonság,
hogy az Apostoli Palota Pál-kápolnájában kell összegyűlniük a konklávéra bevonuló
bíborosoknak.
A szabály értelmében a rend és kor szerinti első bíboros – jelen
esetben Giovanni Battista Re bíboros – vezette a szertartásnak ezt a részét, amely
keresztvetéssel kezdődött. A bíboros a következő fohászt mondta el: „Az Úr, aki vezeti
szívünket Krisztus szeretetében és türelmében, legyen mindnyájatokkal!” Ezt követően
Re bíboros felszólította a bíborosokat, hogy kezdjék meg a körmeneti bevonulást a
Sixtus-kápolnába, a konklávé helyszínére: „Tiszteletreméltó testvérek: miután ünnepeltük
az isteni titkokat, most belépünk a konklávéba, hogy megválasszuk a római pápát. Az
egész egyház egyesül velünk az imában, szüntelenül fohászkodik a Szentlélek kegyelméért,
hogy Krisztus egész nyája számára méltó Pásztort válasszunk. Az Úr irányítsa lépteinket
az igazság útján, hogy a Boldogságos Szűz Mária, Szent Péter és Pál apostolok és minden
szentek közbenjárására mindig tegyük azt, ami számára kedves”.
Az ima után
a bíborosok körmenetben haladtak a Sixtus-kápolna felé az asszisztencia, a Sixtus-kápolna
kórusa és a szertartásmesterek, továbbá a Bíborosi Kollégium titkára és az elmélkedéssel
megbízott papi személy kíséretében. A körmenetet, az evangéliumos könyvvel a kezében
egy diakónus, valamint Giovanni Battista Re bíboros és a pápai szertartásmester zárta
le.
A körmenet során a szentek litániáját énekelték, amelynek fontos szerepe
van a latin liturgiában és minden szertartásban, amely az egyház életének ünnepi pillanatait
előzi meg. A litánia kelet és nyugat férfi és női szentjeire emlékeztek, majd a körmenet
végén a „Veni, creator Spiritus” hi mnusz hangzott fel, amikor a bíborosok már összegyultek
a Sixtus-kápolnában.
A bíborosok ünnepélyes eskütételére a Sixtus-kápolnában
került sor, az említett apostoli konstitúció előírásai szerint: a közös eskütétel
után a választó bíborosok egyenként az evangéliumos könyvhöz járultak és annak nyitott
lapjaira téve kezüket elmondták az előírt formulát. Köztük volt Erdő Péter bíboros,
magyar prímás is.
Amikor az
utolsó bíboros is letette az esküt, akkor a Pápai Liturgikus Szertartások Mestere
az „Extra omnes” latin formulával szólította távozásra a konklávé részvételére nem
jogosult személyeket.
A kápolnában maradt a ceremóniamester, valamint Prosper
Grech máltai bíboros, ágostonrendi szerzetes, aki elmélkedést tartott a választó bíborosoknak
a rájuk váró rendkívül súlyos feladatról. A római pápa megválasztásakor mindnyájan
becsületes szándékkal járjanak el, kizárólag Isten akaratát keressék és csak az egyház
javára törekedjenek.