Tomasi érsek felszólalása az Emberi Jogok Tanácsánál a vallás- és a lelkiismereti
meggyőződés szabadságáról
Március 6-án, szerdán az Emberi Jogi Tanács genfi ülése a vallás- és a lelkiismereti
meggyőződés szabadságáról készült jelentéssel foglalkozott, amelyen felszólalt a szentszéki
állandó megfigyelő. A dokumentum elsősorban a vallási kisebbségekhez tartozó személyek
elleni erőszak eseteire összpontosít.
A vallási kisebbségekhez tartozó személyek
emberi jogainak hatékony védelmét hiányolta beszéde elején Tomasi érsek. Hangsúlyozta,
hogy növekvőben van az ellenük irányuló diszkrimináció. Rámutatott, hogy az állam
egyes esetekben közömbösen viselkedik állampolgáraival szemben, mert politikai szándéka
esetleg az, hogy peremre szorítsa, elnyomja vagy felszámolja az ilyen közösségeket
függetlenül attól, hogy történelmi szempontból milyen régóta vannak jelen az adott
országban. A vallási kisebbségek jogi elismerése a kiinduló pontja az egyének és csoportok
szabadsága közötti harmóniának. Csak így valósulhat meg a békés együttélés.
A
szekularizálódott állam gyakran nem semleges módon viszonyul a vallási közösségekhez.
A szentszéki megfigyelő beszédében kérte, hogy az államok állandóan tartsák megfigyelés
alatt a lelkiismereti szabadság megsértésének eseteit és tegyék lehetővé a személy
számára a lelkiismereti alapon való tiltakozást, amikor lehetetlenné válik, hogy összeegyeztesse
erkölcsi elveit a domináns társadalmi normákkal.
A vallások hiten és meggyőződésen
alapuló közösségek. Szabadságuk biztosítja az erkölcsi értékek képviselését, amely
nélkül senkinek nem valósulhat meg a szabadsága. Más vallási közösségek szabadságának
elismerése nem csökkenti egy vallás saját szabadságát. Éppen ellenkezőleg, más személyek
és csoportok vallási szabadságának elfogadása a párbeszéd és az együttműködés sarokköve.
A hiteles vallásszabadság kizárja az erőszakot és a kényszert, és megnyitja az utat
a béke és a hiteles emberi fejlődés felé a kölcsönös elismerésen keresztül. A nyugati
társadalmakban meglevő vallásközi párbeszédből származó tapasztalat, amely mostanra
már hagyománnyá vált, megerősíti a vallásszabadság kölcsönös elismerésének értékét
– hangsúlyozta felszólalásában Silvano Tomasi érsek, a Szentszék állandó képviselője
az ENSZ genfi székhelyű hivatalainál.
A vallásszabadság kötelesség is, olyan
felelősség, amelyet a személyeknek és a vallási csoportoknak egyaránt fel kell vállalnia.
A személyek és társadalmi csoportok vallásszabadságának elismerése magában foglalja
azt is, hogy a szabadság általuk élvezett mértéke szerint járjanak el másokkal. Ez
a feltétel igazolja jelenlétüket a közélet fontos és hiteles szereplőiként. A vallás
közéleti szerepének elhalványulása igazságtalan társadalmat teremt, mivel nem veszi
figyelembe a személy valódi természetét és elfojtja a hiteles és tartós béke növekedését
az egész emberi család számára.