2013. február 28: XVI. Benedek utolsó napja pápaként

Róma derűs, gyönyörű ege ezúttal is a Szentatya mellé szegődött pápasága utolsó Vatikánban töltött napján. Csütörtökön délelőtt a Szent Péter téren ődöngő római lakosok, zarándokok, turisták és a média állványzatokon szorgoskodók várakozva szemlélték az Apostoli Palotát, ahol XVI. Benedek az utolsó órákat töltötte Péter utódaként és ahol egyszer és mindenkorra búcsút vett a bíborosoktól, hogy ezentúl „másként szolgálja és szeresse az egyházat és másként szegődjön az Úr Jézus nyomába.”

A búcsúzásra az Apostoli Palota Kelemen-termében került sor. A pápa néhány perccel 11 óra után lépett a terembe, ahol 144 bíboros várt rá, részben azok, akik a kúrián dolgoznak, vagy dolgoztak, részben pedig azok, akik erre az alkalomra és a közelgő konklávéra érkeztek Rómába. Erdő Péter bíboros, a magyar prímás is itt van már Rómában és személyesen búcsúzott el a pápától, amint azt a vele készült interjúnkból is megtudhatják.

A bíborosi kollégium dékánja, Angelo Sodano mondta el a búcsú szavait: „Őszentsége. A Rómában jelenlévő bíborosok elfogódott lélekkel gyűltek egybe a mai napon Ön körül, hogy ismételten kinyilvánítsák mély szeretetüket és kifejezzék őszinte hálájukat Krisztus egyháza és az egész emberiség javára végzett áldozatos apostoli szolgálatának tanúbizonyságáért.

Múlt szombaton a vatikáni lelkigyakorlat végén ezekkel a szép szavakkal köszönt el a Római Kúrián dolgozó munkatársaitól: „Barátaim, szeretném megköszönni mindenkinek nem csak az elmúlt hetet, hanem az egész nyolc évet, amely során nagy szakértelemmel, szeretettel és hittel velem együtt hordoztátok péteri szolgálat terhét.”

A bíboros dékán így folytatta beszédét: „Valójában mi tartozunk köszönettel Péter apostol szeretett és tisztelt utódának a pápasága nyolc évében adott példáért. 2005. április 19-én belépett Péter apostol utódainak hosszú sorába, ma, 2013. február 28-án pedig elmegy tőlünk, arra várva, hogy Péter bárkájának kormánya más kezekbe kerüljön. Nem szakad meg tehát az apostoli folytonosság, az Úr Jézus Szent Egyházának tett ígéret szerint mindaddig, amíg a Jelenések Angyalának hangja fel nem csendül a földön és ezt hirdeti: „Tempus non erit amplius…consummabitur mysterium Dei” – „Nem lesz több haladék…beteljesedik Isten örök titka (Jel. 10, 6-7). Az új ég és az új föld eljöttével ér majd véget az egyház történelme, a világ történelmével együtt.

Szentatya, a legnagyobb szeretettel próbáltuk elkísérni Önt útja során, újra és újra átélve az Emmauszi tanítványok tapasztalatát, akik miután egy jó darabon elkísérték Jézust ezt mondták egymásnak: „Ugye lángolt a szívünk, mikor útközben beszélt hozzánk?” (Lk 24,32). Igen, Szentatya, a mi szívünk is lángolt, amikor ezekben az években az Ön oldalán jártunk. Ma pedig még egyszer szeretnénk kifejezni hálánk érzelmeit. Mindannyian együtt mondjuk szeretett szülőföldjének tipikus köszöntését: „Vergelt’s Gott, Isten fizesse meg.”


(ik)