Nagypénteki gyűjtés a Szentföldért – Sandri bíboros levele

„Azoknak a testvéreinknek a javára gyűjtünk, akik a Megváltás helyein pásztoraikkal együtt élik meg a keresztre feszített Krisztus misztériumát, aki feltámadt az emberiség üdvösségéért” – írja levelében a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa az egyetemes egyház püspökeihez fordulva. A Szentföld a kereszténység kezdeteinek csendes tanúságtevője és élő őre. Ugyanakkor tanúságtevője annak is, hogy a méltóságra és igazságosságra kiéhezett népek hogyan lendítették a magasba egy tavasz álmát, amelynek azonnal látni akartuk a gyümölcseit. Azt hittük, hogy a vágyott nagy átalakulás valóra válhat a szívek megújulása és a világ szegényei iránti mindannyiunk által osztott felelősség felvállalása nélkül.
A bíboros ezt követően szeretettel emlékezik meg a jeruzsálemi pátriárkátus és a ferences kusztódia egyházmegyéjében jelen levő latin szertartású katolikus közösségekről (melkita, maronita, szír, örmény, káld és kopt) és áttekinti a keleti egyházakra vonatkozó egyházi tanítást. A Hit évében hangsúlyosan hív a békére, különösen Szíria esetében. Elítéli továbbá a minimális anyagi javaktól megfosztott emberek helyzetét, akiket az egoizmus csonkít meg. Sandri bíboros javaslatot tesz arra, hogy figyelembe kell venni mások emberi méltóságát, a szegénység lelkületét, a közjóért való összefogást és a békére irányuló vágyat. Ugyanakkor az embernek el kell ismernie Isten magasabb szintű értékeit.
1964-ben VI. Pál volt az első pápa, aki látogatást tett Jézus földjén. Nyomaiban járva II. János Pál 2000-ben járt apostoli látogatáson a béke és a testvériség jegyében a Szentföldön. XVI. Benedek lelkipásztori látogatást tett Libanonban, ahol az „Ecclesia in Medio Oriente” k. apostoli buzdításában imákat kért azért, hogy a gyakran diszkriminált közel-keleti keresztény közösségek elnyerjék a Szentlélektől a hűség és a kitartás erejét.
A Közel-Keleten élő keresztények kötelezzék el magukat a szenthelyek gondozásában és az elutasított életek megmentésében, segítséget nyújtva az időseknek, a betegeknek, a hátránnyal élőknek, a munkanélkülieknek, a jövőt kereső fiataloknak. Ezt mindig az emberi jogok védelmében tegyék, beleértve a vallásszabadság jogát is. Erre alapozva kell megvalósítani az ökumenikus és vallásközi elkötelezettséget megelőzve a hívek szűnni nem akaró elvándorlását.

(sv)