Sándor István szalézi vértanú testvér emlékezete – Szabó Ferenc SJ beszámolója
A Szalézi Család
az idén magyarországi letelepedésének századik évfordulójára emlékezik szerte az országban.
A Centenárium rendezvényeinek keretében a kommunisták által 1953. június 8-án kivégzett
Sándor István szalézi szerzetes testvér emléknapját tartották pénteken (febr. 22-én
délelőtt) Budapesten Terror Háza Múzeumban (Andrássy út 60.).
Erről küldött beszámolót műsorunknak P. Szabó Ferenc, aki részt
vett az ünnepi konferencián.
P. Ábrahám Béla SDB szalézi tartományfőnök
köszöntötte a nagyszámú közönséget, emlékeztetve a magyar szaléziek centenáriumára.
Szerte az országból a szalézi intézményekből és Szolnokról, Sándor István szülővárosából
tömegesen érkeztek az emléknapra; a fiatalok a Múzeum földszintjén kivetített képek,
hangszórók révén követhették az előadásokat és a filmet.
Az első, bevezető
előadást Dr. Schmidt Mária főigazgató tartotta a kommunista egyházüldözésről. (Erre
visszatérek.) A Rákosi rendszer által halálra ítélt és kivégzett Sándor testvér életét,
evangéliumi tanúságtételét, megkínzását, megrendítő hitvallását és koncepciós perét
Dér András „Isten szolgája, Sándor István” című kisjátékfilmje mutatta be,
utána Pierluigi Cameroni szalézi posztulátor és Kahler Frigyes jogtörténész a vértanú
boldoggá avatási eljárásáról, ill. a peranyagról tartott előadást. Az emlékülést megtisztelte
jelenlétével Alberto Bottaro de Castello érsek, magyarországi apostoli nuncius is.
Mielőtt Sándor testvér életútját és vértanúságát röviden vázolnám, Dr.
Schmidt Mária nyitó előadására irányítom a figyelmet, aki a közel négy évtizedes
kommunista egyházüldözést vázolta: Mindszenty bíboros elítélése után következett a
magyar hierarchia térdre kényszerítése, a szerzetesek szétszórása, működésük betiltása,
a koncepciós perek sorozata – ezek egyikének esett áldozatul Sándor testvér is. A
történész igazgatóasszony kiemelte – Mindszenty Emlékiratait is idézve – hogy
a marxista-kommunista rendszer lényegéhez tartozik a harcos ateizmus és a történelmi
materializmus, és ebből logikusan következik a könyörtelen vallás- és egyházüldözés,
különféle erőszakos módszerek/intézkedések alkalmazása a krisztusi hit kiirtására.
Itt
emlékeztetek még arra, hogy Schmidt Mária főigazgató asszony már tavaly szeptember
21-én, a Mindszenty-emlékév keretében rendezett „A magyarok lelkiismerete”
c. kiállítás megnyitása alkalmával - többek között – ezeket nyilatkozta a médiában
(pl. M1, „Az Este”): „Az új Magyarországnak, melynek építésében a visszanyert függetlensége
óta mindannyian szerepet játszunk, új hősökre van szüksége. Akiket a kommunizmus alatt
feltálaltak, azoknak a szavatossága a kommunizmus kimúlásával elmúlt. A szabadság,
az emberi jogok, az üldözöttek melletti kiállás és a magyar nemzet szabadságvágyának
és a behódolás visszautasításának képviseletében Mindszenty József az életét áldozta”,
- fejtette ki Schmidt Mária történész, főigazgató tavaly szeptemberben, a Mindszenty-konferencia
és kiállítás címére utalva: „A nemzet lelkiismerete.”
A kommunisták által
hitükért és egyházhűségükért üldözött, igazságtalanul elítélt, bebörtönzött, megkínzott
vagy megölt számtalan pap, szerzetes, apáca, világi hívő - a XX. század hitvallói
és vértanúi - példaképek a mai és a holnapi nemzedék számára is. Ilyen példakép a
39 éves korában ártatlanul kivégzett szalézi szerzetes testvér. A szolnoki születésű
fémipari iskolát végzett Sándor István 1936-ban lépett a szalézi rendbe. A rákospalotai
Clarisseumban a szaléziek intézményében fiatalok szeretett apostola volt, ahol nyomdászként
is dolgozott.
Amikor a kommunista diktatúra feloszlatta a szerzetesrendeket,
beszüntette intézményeiket, így a szalézi Clarisseumot is, az ide járó árva és munkásfiúkból
az ÁVH megbízható ávós kádereket akart nevelni, a legjobbakat tanfolyamon a „pártőrség”
tagjaivá képezték ki. (Feladatuk a párt vezetőinek személyes védelme volt.) Sándor
István fiai közül Zana Albertet és másokat is besoroztak katonának, majd átszerveztek
az ávóhoz. Ezek közül néhányan továbbra is tartották a kapcsolatot a titokban, álnéven
sekrestyésként tevékenykedő Sándor testvérrel. Lefogták őket: Zana Albertet, Farkas
Ferencet és Sándor Istvánt - a magyar demokrácia elleni összeesküvés hamis vádjával
- 1953. június 8-án felakasztották. A „Pártőrség-per”-ben szereplő Ádám László szalézi
tartományfőnököt 15 év börtönre ítélték.
Sándor István boldoggá avatási aktáinak
összegyűjtése 2006-ban kezdődött, majd 2007 decemberében átadták a per anyagát Rómának.
– Az emlékülésen elhangzott tájékoztatók szerint Don Bosco hitvalló és vértanú fiának
boldoggá avatása közelinek várható.