Sándor István szalézi vértanú testvér emlékezete – Szabó Ferenc SJ beszámolója

A Szalézi Család az idén magyarországi letelepedésének századik évfordulójára emlékezik szerte az országban. A Centenárium rendezvényeinek keretében a kommunisták által 1953. június 8-án kivégzett Sándor István szalézi szerzetes testvér emléknapját tartották pénteken (febr. 22-én délelőtt) Budapesten Terror Háza Múzeumban (Andrássy út 60.). Erről küldött beszámolót műsorunknak P. Szabó Ferenc, aki részt vett az ünnepi konferencián.

P. Ábrahám Béla SDB szalézi tartományfőnök köszöntötte a nagyszámú közönséget, emlékeztetve a magyar szaléziek centenáriumára. Szerte az országból a szalézi intézményekből és Szolnokról, Sándor István szülővárosából tömegesen érkeztek az emléknapra; a fiatalok a Múzeum földszintjén kivetített képek, hangszórók révén követhették az előadásokat és a filmet.

Az első, bevezető előadást Dr. Schmidt Mária főigazgató tartotta a kommunista egyházüldözésről. (Erre visszatérek.) A Rákosi rendszer által halálra ítélt és kivégzett Sándor testvér életét, evangéliumi tanúságtételét, megkínzását, megrendítő hitvallását és koncepciós perét Dér András „Isten szolgája, Sándor István” című kisjátékfilmje mutatta be, utána Pierluigi Cameroni szalézi posztulátor és Kahler Frigyes jogtörténész a vértanú boldoggá avatási eljárásáról, ill. a peranyagról tartott előadást. Az emlékülést megtisztelte jelenlétével Alberto Bottaro de Castello érsek, magyarországi apostoli nuncius is.

Mielőtt Sándor testvér életútját és vértanúságát röviden vázolnám, Dr. Schmidt Mária nyitó előadására irányítom a figyelmet, aki a közel négy évtizedes kommunista egyházüldözést vázolta: Mindszenty bíboros elítélése után következett a magyar hierarchia térdre kényszerítése, a szerzetesek szétszórása, működésük betiltása, a koncepciós perek sorozata – ezek egyikének esett áldozatul Sándor testvér is. A történész igazgatóasszony kiemelte – Mindszenty Emlékiratait is idézve – hogy a marxista-kommunista rendszer lényegéhez tartozik a harcos ateizmus és a történelmi materializmus, és ebből logikusan következik a könyörtelen vallás- és egyházüldözés, különféle erőszakos módszerek/intézkedések alkalmazása a krisztusi hit kiirtására.

Itt emlékeztetek még arra, hogy Schmidt Mária főigazgató asszony már tavaly szeptember 21-én, a Mindszenty-emlékév keretében rendezett „A magyarok lelkiismerete” c. kiállítás megnyitása alkalmával - többek között – ezeket nyilatkozta a médiában (pl. M1, „Az Este”): „Az új Magyarországnak, melynek építésében a visszanyert függetlensége óta mindannyian szerepet játszunk, új hősökre van szüksége. Akiket a kommunizmus alatt feltálaltak, azoknak a szavatossága a kommunizmus kimúlásával elmúlt. A szabadság, az emberi jogok, az üldözöttek melletti kiállás és a magyar nemzet szabadságvágyának és a behódolás visszautasításának képviseletében Mindszenty József az életét áldozta”, - fejtette ki Schmidt Mária történész, főigazgató tavaly szeptemberben, a Mindszenty-konferencia és kiállítás címére utalva: „A nemzet lelkiismerete.”

A kommunisták által hitükért és egyházhűségükért üldözött, igazságtalanul elítélt, bebörtönzött, megkínzott vagy megölt számtalan pap, szerzetes, apáca, világi hívő - a XX. század hitvallói és vértanúi - példaképek a mai és a holnapi nemzedék számára is. Ilyen példakép a 39 éves korában ártatlanul kivégzett szalézi szerzetes testvér. A szolnoki születésű fémipari iskolát végzett Sándor István 1936-ban lépett a szalézi rendbe. A rákospalotai Clarisseumban a szaléziek intézményében fiatalok szeretett apostola volt, ahol nyomdászként is dolgozott.

Amikor a kommunista diktatúra feloszlatta a szerzetesrendeket, beszüntette intézményeiket, így a szalézi Clarisseumot is, az ide járó árva és munkásfiúkból az ÁVH megbízható ávós kádereket akart nevelni, a legjobbakat tanfolyamon a „pártőrség” tagjaivá képezték ki. (Feladatuk a párt vezetőinek személyes védelme volt.) Sándor István fiai közül Zana Albertet és másokat is besoroztak katonának, majd átszerveztek az ávóhoz. Ezek közül néhányan továbbra is tartották a kapcsolatot a titokban, álnéven sekrestyésként tevékenykedő Sándor testvérrel. Lefogták őket: Zana Albertet, Farkas Ferencet és Sándor Istvánt - a magyar demokrácia elleni összeesküvés hamis vádjával - 1953. június 8-án felakasztották. A „Pártőrség-per”-ben szereplő Ádám László szalézi tartományfőnököt 15 év börtönre ítélték.

Sándor István boldoggá avatási aktáinak összegyűjtése 2006-ban kezdődött, majd 2007 decemberében átadták a per anyagát Rómának. – Az emlékülésen elhangzott tájékoztatók szerint Don Bosco hitvalló és vértanú fiának boldoggá avatása közelinek várható.