A pápa lehetővé teszi, hogy a bíborosok előbbre hozzák a konklávé időpontját
Február 25-én, hétfőn XVI. Benedek pápa közzétette Motu proprio apostoli levelét,
(MOTU PROPRIO DATAE DE NONNULLIS MUTATIONIBUS IN NORMIS AD ELECTIONEM ROMANI PONTIFICIS
ATTINENTIBUS) amelyben módosít néhány pápaválasztásra vonatkozó szabályzatot. Ennek
célja, hogy biztosítsa a római pápa megválasztásának lehető legjobb módját, továbbá
elősegítse egyes rendelkezések biztosabb értelmezését és megvalósítását.
Egyetlen
választó bíborost sem lehet kizárni sem az aktív, sem a passzív választásból, semmilyen
ok vagy érv alapján, betartva az Universi Dominici gregis konstitúció 40. és 75. pontjainak
előírásait.
A konstitúció megállapítja, hogy az Apostoli Szék törvényes megüresedésének
pillanatától kezdve 15 teljes napon át kell várni a távollévőkre a konklávé megkezdése
előtt. XVI. Benedek azonban a Bíborosi Kollégiumot felruházza azzal a képességgel,
hogy előbbre hozza a konklávé megkezdésének időpontját, miután megállapítják minden
választó bíboros jelenlétét. Ugyanígy lehetőségük nyílik a bíborosoknak arra is, hogy
meghosszabbítsák a várakozást néhány nappal, amennyiben súlyos indokok állnak fenn.
A Sede Vacante megkezdésétől számított maximum 20 nap után azonban minden jelenlévő
választó bíborosnak meg kell kezdenie a választási folyamatot.
A konklávé
titkosságára vonatkozó normák szerint „Vatikánváros egész területét és az azon belüli
székhellyel rendelkező hivatalok rendes tevékenységét a kérdéses időszakban úgy kell
szabályozni, hogy biztosítva legyen a pápaválasztással kapcsolatos minden tevékenység
titkossága és szabad lefolytatása. Különösen ügyelni kell arra a konklávén szolgálatot
teljesítő prelátusok segítségével is, hogy a választó bíborosokat senki meg ne közelítse,
miközben a Szent Márta Házból a Vatikáni Apostoli Palotába közlekednek”.
„Minden
személy, akinek bármilyen okból és bármikor tudomására jut valami, ami közvetlenül
vagy közvetve érinti a választás cselekményeit, különösen a választáson történt szavazásokat,
szigorú titoktartásra van kötelezve a választó bíborosok testületén kívüli minden
személy vonatkozásában: emiatt a választás megkezdése előtt pontosan meghatározott
módon és formula szerint esküt kell tenniük annak tudatában, hogy ennek megszegése
az Apostoli Széknek fenntartott latae sententiae kiközösítésbe esnek.
A választás
közfelkiáltásnak vagy inspirációnak és kompromisszumnak nevezett módjai eltöröltettek
és a római pápa megválasztása egyedül titkos választás útján történik. A pápa meghatározza,
hogy a római pápa érvényes megválasztásához szükség van a kétharmados többségre, a
jelenlévő választók összességét véve alapul”.
Ha az Universi Dominici gregis
konstitúció 72, 73 és 74 pontjai alapján lefolytatott választások nem hoznak eredményt,
akkor egy napot az imának, az elmélkedésnek és az egymás közti megbeszélésnek kell
szentelni.
A következő szavazások során már csak a két legtöbb szavazatot
kapott bíboros között lehet választani kétharmados többséggel. Ez a két bíboros passzív
marad, azaz nem szavazhat.
Amikor kánonjogilag megtörtént a választás, az
utolsó diakónus bíboros behívja a terembe a bíborosi kollégium titkárát és a Pápai
Liturgiák szertartásmesterét, ezután a Dékán bíboros vagy a rendben és korban első
bíboros az egész Kollégium nevében kikéri a megválasztott beleegyezését a következő
szavakkal: „Elfogadod-e kánonjogi megválasztásodat pápává? Amint megkapta az igenlő
választ, megkérdezi: Hogyan akarod nevezni magad? Ekkor a Pápai Liturgiák Szertartásmestere
jegyző minőségben két ceremoniárius tanúval megszerkeszti az új pápa megválasztásának
és felvett nevének dokumentumát.
A megválasztott azonnal a római egyház püspöke,
igazi pápa, a püspöki kollégium feje, elnyeri az egyetemes egyház fölötti teljes és
legfelső hatalmat, és gyakorolhatja azt.