Pályázat a keresztény hit bemutatására - Szabó Ferenc SJ beszámolója

Kedden (febr. 5-én) délután került sor a Vigilia folyóirat által meghirdetett pályázat eredményeinek ünnepélyes kihirdetésére a Sapientia szerzetesi főiskolán. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a dísztermet. A pápa által meghirdetett Hit Évéhez kapcsolódva Lukács László piarista, a Vigilia főszerkesztője, Bábel Balázs kalocsai érsek javaslatára és szellemi-anyagi támogatásával pályázatot hirdetett a keresztény hit korszerű bemutatására ezzel a címmel: „A keresztény hit szerepe Európa mai és holnapi kultúrájában”. Kb. egy órás előadás szövegével lehetett pályázni: a virtuális előadás elképzelt színhelye a Mindentudás Egyeteme, tehát elsősorban értelmiségiek: egyetemi oktatók és tanárok, teológusok és filozófusok, írók és művészek, hívők és nem hívők lehettek a hallgatók.

A pályázat elsődleges célja az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzen hívők és nem hívők között, tehát nem hívők írásait is várták. Konkrétabban: azt kellett bemutatni, hogy az örök krisztusi igazságot, a keresztény hitet hogyan lehet hirdetni a mai Európában, illetve hogy van-e és milyen szerepe hitünknek az európai kultúrában, irodalomban és művészetben, még tágabban a filozófia és teológia, a tudomány és a szociológia területein is.
A pályázatok beküldésének határideje december 15. volt. A bírálóbizottság elnöke Bábel Balázs kalocsai érsek, a pályázatok fővédnöke, aki a pénzjutalmat is nagylelkűen biztosította. Első díj: 300 ezer, 2. díj 200 ezer, 3. díj 100 ezer forint. Feltűnően sok értékes, összesen több, mint hatvan pályázat érkezett be. Az első három díjnyertes dolgozatát máris közzétette a Vigilia most megjelent februári száma: I. díj: Görföl Tibor teológus, egyetemi oktató: „A kereszténység a modernitás európai kultúrájában.” II. díj: Török Csaba teológus, az esztergomi Hittudományi Főiskola tanára: „Európa identitása és a kereszténység.” III. díj: Bodó Márta, a kolozsvári Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője: „A keresztény hit szerepe.”

Az eredményhirdetéskor a három díjnyertes röviden összefoglalta dolgozatát, majd a hallgatóközönség hozzászólásai következtek. Görföl Tibor, aki nemcsak a modern katolikus és protestáns teológia kiváló ismerője, hanem a modernitás más képviselőivel (nem hívő filozófusokkal és pszichológusokkal) is párbeszédet folytat, arra világított rá, hogy a nyilvánosságból egyre inkább kiszorul a kereszténység, és a hitet megkérdőjelező modernitás választás elé állítja a mai embert. A modern Európa kultúrája az ember, a humanum mellett döntött az isteni valósággal szemben, szakított a „teológiai abszolutizmussal.”. Ám olyan katolikus gondolkodók, mint Henri de Lubac, Hans Urs von Balthasar és Karl Rahner újragondolták a keresztény hit lényegét, a keresztény humanizmust is: megmutatták, hogy az istenhit az ember teljes kibontakozását teszi lehetővé, hogy Isten nem féltékeny az ember szabadságára. Görföl idézi Pannenberg protestáns teológust, aki szerint meg kell különböztetni a kereszténység lényegét, amelynek középpontjában az Istenember, a meghalt és feltámadt Krisztus személye áll, a kereszténység történelmi, kulturális hatásaitól, bár a helyes önértelmezéssel kapcsolatos a kereszténység Európát, az európai kultúrát alakító kétségtelen hatása is.

A második díj nyertese, Török Csaba teológus, korábban a Vatikáni Rádió külső munkatársa, világos okfejtéssel megvitatta az Európa keresztény gyökereivel kapcsolatos tételt, amelyet Boldog II. János Pál oly sokszor hangoztatott. Ismeretes, hogy az Európai Unió Alkotmánya kapcsán vitatták: vajon a kereszténység Európa identitásához tartozik-e, vagy sem. A 2004-ben elfogadott Alkotmány szövegének Praeambuluma az európai identitáskép meghatározásánál említi ugyan Európa kulturális, vallási és humanista örökségét, de kereszténységet nem nevezi meg. Azonban felsorol olyan értékeket, mint az ember elidegeníthetetlen jogai, a szabadság, az demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság egyetemes értékei. Ezek az értékek végeredményben evangéliumi gyökerűek.

A keresztények közül sokan azért bírálták a szöveget, mert a kereszténység identitásformáló erejét nem nevezték meg, hanem a görög-római örökség mellett a felvilágosodás értékeit nevesítették. Tény az, hogy a nyugati ateizmus nem a vallást, hanem a kereszténységet tekinti ellenlábasának. Az erőteljesen a keresztény álláspontot képviselők elfeledkeztek arról, hogy nem a kereszténység az európaiság egyetlen forrása.

Török Csaba Joseph Ratzingert idézve az európaiság megteremtésében négy tényezőt sorol fel: 1) a görög örökség az értelem, a demokrácia, az erkölcsiség vonatkozásában; - 2) a zsidó-keresztény örökség emberképe, amely az Istenemberben, Jézusban gyökerezik, szintézist alkotott a görög szellemmel; 3) a latin örökség, vagyis az állami, jogi, oktatási, egyházi szervezet, amelyet Róma hagyott ránk; 4) végül a modern Európa öröksége az állam és az egyház szétválasztása, az emberi szabadságjogok terén. Ebből világos, hogy a kereszténység alapvető alkotója és teremtője a szellemi értelemben vett Európának, de nem azonos vele. Török Csaba a nyitott identitást sürgeti, amely kizár mindenfajta fundamentalizmust, legyen az akár ateista, nacionalista, antiszemita, rasszista, muszlim vagy keresztény. A kiút: a keresztény egyetemesség, katolicitás, hogy lelkévé válhasson a nyitott kontinensnek.