A gender-elmélettel a Nyugat újból gyarmatosítja a világ többi részét – ez a vészjelző
megállapítás az egyik végkövetkeztetése az egyház társadalmi tanításának terjesztésével
foglalkozó „Van Thuân bíboros” Nemzetközi Megfigyelőközpont jelentésének, amelyet
január 26-án Triesztben mutatott be a központ elnöke, Giampaolo Crepaldi érsek. A
2011-re vonatkozó jelentésből kiderül, hogy az „emberi természet gyarmatosításának”
jelensége óriási felforgató erővel hatalmas nemzetközi nyomást gyakorolt a kormányokra:
változtassák meg hagyományos törvényalkotásukat az élet továbbadásáról, a családról
és az életről elsősorban a latin-amerikai országokban.
Crepaldi érsek Argentína
esetét hozta fel példának. 12 hónap leforgása alatt a keresztény hagyományokkal rendelkező
nagykiterjedésű dél-amerikai ország legalizálta a mesterséges megtermékenyítést, törvényesen
elismerte a gender-elméletet és módosítva a polgári jogot engedélyezte a béranyaságot.
Egy év elég volt ahhoz, hogy alapjaiban forgassák fel az egész argentin társadalmat,
mellőzve az „emberi természet” fogalmát. Az első gyarmatosítás, számos negatív szempontja
mellett a fejlődést szolgálta. Ez az újabb nyugati gyarmatosítás azonban a semmit
exportálja – fejtette ki Crepaldi érsek.
A gender-elmélet a fejlett országokban
szinte egyáltalán nem ütközött ellenállásba, ma már állami iskolákban is oktatják
anélkül, hogy különösebben tiltakoznának ellene. Új jelenség, hogy az elméletet módszeresen
exportálják a gazdaságilag fejlődő és a szegény országokba is.
Alattomos ideológiáról
van szó, amely a Nyugat dogmájára, az „egyéni jogokra”, továbbá egy állítólagos egyenlőségre
hivatkozik nem nélküli, azaz elvont nemiséggel rendelkező személyek között. Ez az
elmélet az egész társadalmi szerkezet szétzúzásához vezet.
Miért éppen Latin-Amerikát
veszi célba az új gyarmatosítás? – tette fel a kérdést Crepaldi érsek. A főpásztor
szerint az ősi keresztény hagyományokkal rendelkező európai földrész erősen szekularizált
és számos országa, mint például Hollandia, Franciaország, Anglia, Spanyolország, továbbá
újabban Horvátország törvényhozása engedélyez olyan gyakorlatokat és magatartásokat,
amelyek homlokegyenest ellentétben állnak a természetes erkölcsi törvénnyel.
A
kereszténység másik fontos központja Latin-Amerika, ahol a keresztény hagyományok
idáig megakadályozták az erkölcsi értékek teljes szekularizálását - a számokat tekintve
talán itt él a legtöbb katolikus. A legtöbb latin-amerikai államban a törvények még
védelmezik az életet és a házasságon alapuló természetes családot. A gyarmatosításnak
ez az új formája a nihilista nyugati gondolkodásmód terméke, amelyet minden erővel
Latin-Amerikába kívánnak exportálni. A Nyugat egykor klasszikus értelemben, ma pedig
kulturális szinten gyarmatosít. Olyan mentalitást kínál fel, amely ellenkezik a természetes
erkölcsi törvénnyel és azt sürgeti, hogy az ún. „maradi” országok is végre lépjenek
az általuk „haladásnak” minősített útra.
Ebben a helyzetben, amelyet a pápai
Tanítóhivatal is többször elítélt, a keresztények feladata, hogy kulturális szinten
küzdjenek a kihívás ellen. Kötelezzék el magukat a törvényhozás és a politika terén
is. Természetesen küzdelmük csak akkor lesz eredményes, ha mély hitélettel, megújult
missziós tevékenységgel párosul, amelyet ma új evangelizációnak nevezünk – mutatott
rá felszólalásában Giampaolo Crepaldi trieszti érsek, az egyház társadalmi tanítását
terjesztő „Van Thuân bíboros” Nemzetközi Megfigyelőközpont elnöke.