„A vallásüldözés világméretű jelensége legnagyobb mértékben a keresztényeket sújtja”

Köztudott, hogy a vallásüldözés drámája növekvőben van világszerte, azonban a legfrissebb adatok szerint a jelenség legnagyobb mértékben a keresztényeket sújtja. Ez derül ki a „Nyitott kapuk 2013” jelentéséből, miszerint tizenegy éve Észak-Korea vezeti azoknak az államoknak a listáját, ahol a legnehezebb kereszténynek lenni. A kommunista állam erőszakosan tilt minden vallást. A keresztényeket a rendszer ellenségének tartják, letartóztatás, börtön, kínzás, sőt nyilvános kivégzés vár rájuk. A munkatáborokban mintegy 70 ezer hívőt tartanak fogva.

A „Nyitott kapuk” tájékoztatása szerint a kegyetlen elnyomás ellenére 400 ezerre becsülhető a katakomba keresztények száma, amely egyre nő. A „Nyitott kapuk” 1955 óta tevékenykedik azokban az országokban, amelyekben a legnehezebb a keresztények helyzete.
Alapítója, András testvér „Isten csempésze” c. önéletrajzi írásában számolt be arról, hogy hogyan juttatta be annak idején a vasfüggöny országaiba a Szentírást. Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az üldözött keresztényeknek még ma is szembe kell nézniük egyes országokban, az elszigeteltség. Nem juthatnak hozzá Isten Szavához, mivel veszélybe kerülhetnek, ha otthonukban Bibliát tartanak. El vannak szakítva Krisztus testétől, az egyháztól, mivel megtagadják tőlük még a legalapvetőbb szabadságjogokat is, így nem léphetnek kapcsolatba más országok híveivel. A „Nyitott Kapuk” szervezet több mint 60 országban van jelen, hogy támogassa az üldözött keresztényeket.

XVI. Benedek pápa január 7-én, a Szentszékhez rendelt diplomáciai testülethez intézett beszédében nagy teret szentelt a vallásszabadság témájának.

"A társadalmi béke számára nagy veszélyt jelentenek a vallásszabadság elleni merényletek. Olykor arra törekszenek, hogy a társadalmi élet peremére szorítsák a vallást; továbbá az intolerancia, sőt az erőszak eseteivel is találkozhatunk, amelyek személyek, vallási jelképek, vallási intézmények ellen irányulnak. Az is előfordul, hogy a hívőket, különösen a keresztényeket, megakadályozzák abban, hogy hozzájáruljanak a közjóhoz oktatási és segélynyújtási intézményeik révén. A vallásszabadság gyakorlása tényleges megóvásának alapvetően fontos szempontja a lelkiismereti okokra való hivatkozás tiszteletben tartása.

A szabadságnak ez a „határa” nagy jelentőségű, etikai és vallási jellegű alapelveket érint, amelyek magában a személy méltóságában gyökereznek. Ezek „tartófalai” minden társadalomnak, amely valóban szabad és demokratikus kíván lenni. Tehát ha a szabadság és a pluralizmus nevében megtiltják a lelkiismereti okokra való hivatkozás egyéni és intézményes jogát, akkor paradox módon éppen az intoleranciának és az erőszakos uniformizálásnak nyitnának kaput" – mondta XVI. Benedek pápa január 7-én, a Szentszékhez rendelt diplomáciai testület tagjaihoz intézett beszédében.

(vm)