A Szentföldön minden a határokról szól

Földrajzi és belső határokba ütközik mindenfelé a Szentföldre utazó – kezdi tudósítását a helyszínről a püspöki koordinációs bizottság látogatását kísérő vatikáni rádiós újságíró. Jeruzsálemet, ahol Jézus meghalt és feltámadt, elválasztó falak zárják el a közeli Betlehemtől, ahol Jézus született. A falak nagyon korlátozott szabadságot biztosítanak a palesztinoknak, hogy saját országukban mozogjanak, ahol fiatal izraeli katonák nehéz fegyverzettel felszerelve dolgoznak az ellenőrzési pontokon. A Berlini falnál kétszer magasabb falak kígyóznak Ciszjordánia körül, ahol palesztin földre épített izraeli telepek találhatók. 2002-ben kezdték az építkezéseket és még most is tartanak. XVI. Benedek 2009-es szentföldi látogatása során ezt nevezte útja egyik legszomorúbb látványának.

Híres ebből a szempontból az ún. „Cremisan” terület, amely Betlehem közelében található. A fal célja, hogy elválassza két izraeli teleptől. Az itt élő keresztény közösség teljesen elzártan él. Az idevezető út hamarosan katonai úttá válik, aminek következtében az itt élő családok nem tudnak majd eljutni teraszos olajfa és szőlős kertjeikbe. 58 palesztin család számára lehetetlenné válik majd az élet.

A szalézi nővérek elmondása szerint, akik iskolát vezetnek ezen a területen, a fal áthalad majd saját földtulajdonukon. 400 szegény és hátrányos helyzetű családból származó gyermeknek nem lesz lehetősége, hogy eljusson az iskolába és vízforráshoz sem lesz hozzáférésük. Egyetlen ellenőrzött bejáraton járhatnak majd csak át a falon. Azok, akik földtulajdonnal rendelkeznek, és nem művelik meg azt, a Ciszjordániában már alkalmazott törvények szerint elvesztik tulajdonukat.

A falépítés folytatásának állandó fenyegetése arra ösztönözte a szalézi szerzetesnővéreket, hogy bírósághoz forduljanak 2006-ban. Még mindig tart az eljárás, miközben a jeruzsálemi önkormányzat hat hónappal ezelőtt terveket adott ki az egyik izraeli telep kiterjesztésére. A palesztinokat egymástól elválasztó fal lehetővé teszi két izraeli telep kiszélesítését, miután a palesztinok elvesztik majd mezőgazdasági területeik tulajdonjogát.

Hogy hogyan végződik ezeknek a földrajzi korlátoknak a szomorú története, rejtély. Ami biztos, hogy a Cremisan-i fal története, amelyet az utóbbi időben felkapott a nemzetközi média is, az ún. „apartheid fallal” szembeni ellenállás jelképévé, a remény szimbólumává vált – állapítja meg rádiónk tudósítója Betlehemből.

(sv)