A béke nem utópia, a pénzügyi mutatók helyett élvezzenek elsőbbséget a szegények

Béke, gazdasági válság, az élet tisztelete, a vallásszabadság kérdése: ezek voltak XVI. Benedek pápa beszédének fő témái, amelyet január 7-én, hétfőn délelőtt a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület tagjaihoz intézett. A hagyományos év eleji pápai fogadáson jelen volt Győriványi Gábor, Magyarország szentszéki nagykövete is.

A Szentatya francia nyelvű beszédében megismételte békefelhívását Szíria, Kongó, Nigéria és mindazon országok felé fordulva, amelyek lakosságát háború és erőszak sújtja. A gazdasági válságról szólva megállapította: miközben a „spread” leküzdésére törekednek a pénzügyi világban, nem lehet beletörődni a társadalmi jólét szintkülönbségeibe. Jelenleg 179 ország tart fenn teljes körű diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel. Hozzájuk csatlakozik az Európai Unió, a Szuverén Máltai Lovagrend és egy sajátos jellegű misszió, a Palesztina Felszabadítási Szervezet Hivatala.

A diplomaták jelenléte tanúsítja, hogy a katolikus egyház az egész világon gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn a polgári hatóságokkal. Olyan párbeszédről van szó, amely szívén viseli minden ember testi-lelki javát. Mindenütt arra törekszik, hogy előmozdítsa a természetfölötti méltóságot. Az egyház a kezdetektől fogva az egész világegyetemet, annak minden népét, kultúráját és hagyományát át kívánja ölelni. Ez nem jelenti azt, hogy beleavatkozik az egyes társadalmak életébe, hanem inkább arra szolgál, hogy megvilágítsa az állampolgárok helyes lelkiismeretét és arra szólítsa fel őket, hogy szolgálják minden egyes személy javát, valamint az egész emberi nem haladását. Ennek a gyümölcsöző együttműködésnek a távlatában került sor tavaly kétoldalú szerződés aláírására Burundival és Egyenlítői Guineával, valamint ratifikálására Montenegróval.

A Szentatya felidézte 2012-ben tett apostoli látogatásait, amelyek Mexikónak, Kubának és Libanonnak szóltak. Ezeknek az utazásoknak a célja, hogy megerősítsék az illető ország keresztényeinek polgári elkötelezettségét, előmozdítsák az emberi méltóságot és a béke alapjait.

Ma olykor hajlamosak vagyunk arra, hogy azt gondoljuk: az igazság, az igazságosság és a béke pusztán utópiák és egymást kölcsönösen kizárják. Úgy tűnik, hogy az igazság állítására tett törekvések gyakran erőszakba torkollnak. Másrészt a békére irányuló elkötelezettség látszólag kompromisszumok kötésére korlátozódik. Ezzel szemben a keresztény nézet szerint belső összefüggés áll fenn Isten dicsőítése és az emberek békéje között. Éppen Isten elfeledése eredményezi az erőszakot. Hogyan tudunk hiteles párbeszédet folytatni, ha figyelmen kívül hagyjuk a transzcendens objektív valóságot? – tette fel a kérdést a pápa. Ha nem vagyunk nyitottak a természetfelettire, akkor könnyen a relativizmus csapdájába esünk. Ezután pedig nehezen tudunk az igazságosságnak megfelelően cselekedni és elkötelezni magunkat a békéért. Isten elfeledéséhez társíthatjuk a vallási eredetű fanatizmust is, amely magát a vallást hamisítja meg.

A Szentatya a következő felszólítással fordult a háborútól szenvedő népekhez, kezdve Szíriával: „Ismételten felhívást intézek az érdekeltekhez, hogy tegyék le a fegyvert és minél előbb kezdjenek építő párbeszédet, továbbá fejezzék be a konfliktust, amely, ha tovább tart, nem lesznek győztesei, csak vesztesei és csak végtelen pusztítást hagy maga után”. A pápa arra kérte a politikai vezetőket, hogy érezzék át a humanitárius helyzet súlyosságát. A Szentföldre irányítva tekintetét emlékeztetett rá, hogy a közelmúltban az ENSZ nem tag megfigyelő államként ismerte el Palesztinát. Az izraeliek és a palesztinok kötelezzék el magukat a békés együttélésre két szuverén államon belül, ahol védelmezik és biztosítják az igazságosság tiszteletben tartását és a két nép jogos elvárásait. Jeruzsálem váljon a béke, nem pedig a megosztottság városává. Iraknak kiengesztelődést és stabilitást kívánt, Libanonnak pedig azt, hogy a keresztények tegyenek hatékony tanúságot a béke jövőjének építéséről minden jóakaratú emberrel együtt.

Észak-Afrikában is elsődleges az együttműködés a társadalom minden alkotóeleme között. Mindenkinek biztosítani kell a teljes jogú állampolgárságot, a nyilvános istentiszteleti szabadságot, azt a lehetőséget, hogy hozzájáruljon a közjóhoz. A Szentatya imáiról biztosította az egyiptomiakat ebben az időszakban, amikor új intézményeket hoznak létre. A szubszaharai országok közül is többet háború sebez meg. A pápa kiemelte Afrika Szarva térségét, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részét, Kongót, Malit és Közép-Afrikát. Nigéria terrortámadások színhelye, amelyek főleg az imára összegyűlt keresztények között aratják áldozataikat. Olyan, mintha a gyűlölet az ima és a béke templomait át akarná alakítani a félelem és a megosztottság központjaivá. A pápa nagy fájdalommal vette tudomásul, hogy Nigériában Karácsonykor is barbár módon meggyilkoltak keresztényeket.

A béke építése az ember és alapvető jogainak védelmezése révén valósul meg. Ezek között első helyet foglal el az emberi élet maradéktalan tisztelete, az élet minden szakaszában. XVI. Benedek örömmel állapította meg, hogy az Európa Tanács megtiltotta az eutanázia minden formáját; cselekvés, vagy mulasztás általi előidézését. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy számos államban, közöttük keresztény hagyományokkal rendelkező országokban is, legalizálták az abortuszt.

A mesterséges terhesség-megszakítás erőteljesen ellentétben áll az erkölcsi törvénnyel. Nem arról van szó, hogy a katolikus egyház meg nem értéssel, vagy a jóindulat hiányával fordul az anya felé. Inkább arra ügyel, hogy a törvény ne módosítsa igazságtalanul az anya és a még meg nem született gyermek egyenlő jogát az élethez.

Nyugaton számos félreértést tapasztalhatunk az emberi jogok terén – tette hozzá a pápa. Gyakran összetévesztik a személy autonómiájának végsőkig fokozott hangoztatásával, amely végül az önmagába zárkózáshoz vezet, a személy már nem nyitott az Istennel és másokkal való találkozásra, hanem saját igényeit elégíti ki. A jogok védelme akkor hiteles, ha az embert egyéni és közösségi összességében szemléli – mondta a pápa.

Beszéde utolsó részét a számos országot sújtó gazdasági és pénzügyi válságnak szentelte. Ez azért fejlődhetett ki, mert túl gyakran abszolút értéket tulajdonítottak a nyereségnek a munka rovására. Gátlástalan kalandokba bocsátkoztak a pénzügyek útjain, ahelyett, hogy a valóság útjait járták volna. Ismét helyre kell állítani a munka és a hozzá kapcsolódó arányos nyereség jelentőségét. Ellen kell állni a rövid lejáratú részérdekek kísértésének és a közjó felé kell fordulni. Sürgető szükség van olyan vezetők képzésére, akik a jövőben irányítják a nemzeti és nemzetközi közintézményeket. Az Európai Uniónak is szüksége van távolba látó és képzett képviselőkre, hogy végrehajtsák azokat a nehéz döntéseket, amelyek szükségesek a gazdasági élet megjavításához, a fejlődés szilárd alapjainak letételéhez. Néhány ország talán gyorsabban halad majd előre, de közösen minden bizonnyal messzebbre jutnak - fejtette ki a Szentatya.

Ha riasztó a pénzügyi mutatók közötti különbség, még nagyobb aggodalmat kellene, hogy keltsen a növekvő szakadék a kevés, de egyre gazdagabb emberek és a végérvényesen szegények tömege között. Arról van szó, hogy miközben a pénzügyi „spread” ellen küzdenek, nem törődhetnek bele a társadalmi jólét szintjén kialakult különbségekbe. A pápa arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy fektessenek be a gazdaságilag fejlődő országok oktatásába; segítsék őket a szegénység és a betegségek leküzdésében. A társadalmi békét veszélyeztetik továbbá a vallásszabadság ellen elkövetett merényletek. Sajnálatát fejezte ki, hogy egyes helyeken a keresztényeket is megakadályozzák abban, hogy hozzájáruljanak a közjóhoz oktatási és segítségnyújtási intézményeikkel. A vallásszabadság gyakorlásának megóvásához alapvetően fontos, hogy tiszteletben tartsák a lelkiismereti okokra való hivatkozás jogát.

Az egyház minden téren elkötelezi magát a nehézségekkel küszködők mellett, különös tekintettel a természeti katasztrófák miatt szenvedőkre – mondta XVI. Benedek pápa, utalva a Sandy hurrikánra és az észak-itáliai földrengésre. Annak a kívánságának adott hangot, hogy történelmének ebben a szakaszában az egész olasz nemzetet hassa át a kitartás és a közös elkötelezettség lelkülete.

Az elmúlt év pozitív eseményi között a pápa megemlítette a lengyel püspöki konferencia és a moszkvai pátriárkátus közötti közös nyilatkozatot, amely erőteljes jelzés a hívők részéről a két nép kapcsolatainak javítására.

Végül XXIII. János pápa 50 évvel ezelőtt közzétett „Pacem in terris” k. enciklikájára emlékeztetett, amelyben előde leszögezte: „a béke pusztán üres szó marad, ha nem élteti és egészíti ki a karitatív cselekedet”.

(vm)