A hét szentje – Arkadiusz Nocoń atya sorozata

December 31-e Szent I. Szilveszter pápa nem kötelező emléknapja.
Az első szentté avatott pápa, aki nem volt vértanú, 335. december 31-én halt meg Rómában. Ereklyéi Rómában találhatók a San Silvestro in Capite templomban, valamint a Modena melletti Nonantolában (Olaszország). A kőművesek védőszentje.


A hivatalos álláspont szerint Rómában született a III. század második felében. Egy másik hagyományra hivatkozva az Umbria tartományban levő Bevagna városa viszont magának tulajdonítja a szent születési helyét. Szilveszter apját Rufinusznak hívták: minden valószínűség szerint akkor halt meg, amikor még Szilveszter gyermek volt. Neveléséről egy római pap gondoskodott, akinek hatására szépen haladt a hit és a tökéletesség útján. Miután diakónussá szentelték, Miltiádész pápa – az elődje – bizalmasaként maga mellé vette. 314-ben választották Péter harmincharmadik utódjául.

Pápasága alatt rendkívül jelentős esemény történt az Egyház életében, nevezetesen a Milánói ediktum kibocsátása (313), amely meghirdette a kereszténység szabad gyakorlását, és így véget vetett az üldözéseknek. Szilveszter pontifikátusának huszonegy éve alatt korszakalkotó változás ment végbe: a pogány Róma kereszténnyé lett. Ez persze nem jelentette, hogy hiányt szenvedett volna a kihívásokból. Ez idő alatt két rendkívül veszélyes eretnekség ütötte föl fejét, amelyek létében veszélyeztették a kereszténységet: a donatizmus és az arianizmus. Ez utóbbi irányzat volt a veszélyesebb. Tanait sikerült ugyan megcáfolni a 325-ben összehívott Niceai Zsinaton, ahol megfogalmazták az első ún. Niceai hitvallást, az ellene folytatott küzdelem azonban még évszázadokig eltartott. Az arianizmus tagadta Krisztus istenségét. Erre az eretnekségre adott válaszában mondja ki a hitvallás a Krisztus istenségéről szóló hitigazságot.

A hit tisztaságának védelmén túl Szilveszter pápa nagy építészként is bevonult a történelemkönyvek lapjaira. A hagyomány neki tulajdonítja a nagyobb római bazilikák – mint a Szent Péter, Szent Pál és a Lateráni – építésének szellemi atyaságát, amelyeket ő szentelt volna fel. Gondja volt a liturgiára is: minden valószínűség szerint az ő uralkodása idején keletkezett az első Római Martirológium, vagyis az Egyházban tisztelt minden szentek gyűjteménye. Mindehhez még hozzátehetjük, hogy ő volt az első szentté avatott pápa, aki nem szenvedett mártírhalált.


* * *


Szent Szilveszter számos mai életrajzában úgy tűnik, mintha a szerzők „sajnálnák”, hogy e nagy pápa pontifikátusának évei egybeestek Nagy Konstantin császár uralkodásával, akinek nagysága mellett elhomályosult az ő alakja. Való igaz, hogy mind a világi történészek, mind az egyháziak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a császárnak. Épp ezért, bár Szilveszter pápasága bő huszonegy évig tartott, a róla szóló történelmi szövegtanúkat a későbbi századokban legendákkal színesítették.


Azonban ezen „szerencsétlensége” ellenére megvolt szentünk sajátos „szerencséje” is – ahogy mondják más életrajzírók. Minthogy az óév utolsó napján halt meg, neve összeforrt ezzel a nappal, ami valószínűleg így is marad a világ végéig. Ha egy nappal előbb vagy később halt volna meg, egy teljesen ismeretlen személy maradt volna a történelem számára. Szilveszter „szerencséjén” vagy „szerencsétlenségén” gondolkozva eszünkbe juthat az egyszeri ember története, akinek volt egy szép lova.


Egy napon megesett, hogy ennek az embernek elszökött a lova, cserbenhagyva gazdáját. Látván ezt szomszédja sajnálkozva mondta: – Ej, de szerencsétlenül jártál! Mire a ló gazdája: – Szerencse vagy szerencsétlenség, ki tudja? Való igaz, néhány nap múlva lova visszatért magával hozva néhány még szebb lovat a sztyeppéről. – Ej, ma aztán rád köszöntött a szerencse! – jegyezte meg irigykedve a szomszéd. – Szerencse vagy szerencsétlenség, ki tudja? Válaszolt a gazda. Nem is tartott sokáig az öröm, mert néhány nappal később, amikor a gazda fia be akarta törni az egyik új lovat, földre esett és eltörte a lábát. – Micsoda szerencsétlenség! – Buggyant ki a szó a szomszédból. A fiú apja azonban újra csak ennyit mondott: – Szerencse vagy szerencsétlenség, ki tudja? Nem telt azonban még egy hét sem, amikor a faluból behívták a hadseregbe az összes fiút. Csak a gazda fia maradt otthon… Szerencse vagy szerencsétlenség, ki tudja?


* * *


Szent Szilveszter emléknapján zárul az óév, ami talán tele volt olyan hibákkal, veszteségekkel, szerencsétlenségekkel, amelyek a következő évben hirtelen áldássá válhatnak számunkra. És fordítva is igaz, talán voltak szerencsés események, pillanatok, amelyek szerencsétlenséget hoznak.


Szilveszter éjszakáján továbbra is változatlanul jó egészséget, szerencsét és sikereket szoktunk kívánni rokonainknak, barátainknak…
Magunknak azonban titokban Isten akaratának felismerését és elfogadását kívánjuk, vagyis az egyetlen igazi szerencsét…


____________________



Istenünk, jöjj segítségére népednek. Kormányozz és vezess minket, hogy közbenjárónk, Szent Szilveszter pápa oltalmával biztos úton haladjunk földi életünkben, és eljussunk az örök boldogságba. A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.


Szemere János atya fordítása.