A szocializmus immár
hiteltelenné vált. A XX. század totalitarista államai összeomlottak. A globalizált
világgazdaság kedvezményezettjei hálásak azért, hogy élvezhetik az élelmiszerek, a
ruházkodás, a lakhatási lehetőségek bőségét és az olcsó elektronikai termékeket. Mégis
erkölcsös emberek támogathatják a kapitalizmust? Hiszen a fogyasztói társadalom túlzásai
elképesztő méreteket öltenek, a nyugati világ habzsolása határtalan, ugyanakkor a
fejlődő világban pedig éheznek az emberek. A szabadpiac talán hatékony, de igazságos
is? Vannak olyan dolgok, mint pl. az életmentő egészségügyi ellátás, amelyeket nem
bízhatunk a piac viszontagságaira?
„A szabadpiac védelmében: erkölcsi alap
egy szabad gazdaság érdekében” címet viselő könyvében az amerikai Robert Sirico atya,
a Michigan-központú Acton Intézet elnöke, egy katolikus pap, aki a 70-es években még
Jane Fonda baloldali támogatója volt, majd régóta a szabadpiac hirdetője, megválaszolja
a piacgazdasággal kapcsolatban felmerülő kételyeink javát. Megmutatja, hogy a szabad
piacgazdaság a legjobb módja a társadalom anyagi szükségleteinek kielégítésére az
alapvető élelmezéstől a kifinomult egészségügyi technológiáig.
A szabad gazdaság
alatt Sirico atya a magántulajdon védelmét, a jogilag betartásra kötelezhető szerződéseket,
az árak és a kamatlábak a tranzakcióban résztvevő felek szabad megegyezését és nem
kormány bürokraták általi meghatározását érti. Véleménye szerint azok az ún. jószándékú
aktivisták, akik az állam gazdasági szerepét igyekeznek kiszélesíteni, valójában megölik
az aranytojást tojó tyúkot. A tény ugyanis az, hogy a magánvállalkozások a piacgazdaság
keretei között milliókat emeltek ki a nyomorból, sokkal több embert, mint az állami
jóléti rendszer vagy a jótékonysági magánkezdeményezések – hangsúlyozza a szerző.
Csak akkor vagyunk képesek megvédeni magunkat a kormány beavatkozásától magánéletünkbe,
lelkiismereti szabadságunkba, ha rendelkezünk gazdasági jogokkal.
Sirico atya
szerint a kormányok világszerte példátlan felelőtlenséggel igyekeznek korlátozni jólétünket,
gazdasági szabadságunkat, alapvető jogainkat. Veszélyben forog jólétünk és szabadságunk,
amelynek forrása a személy veleszületett méltóságában rejlik. A Teremtő ugyanis felruházott
bennünket elidegeníthetetlen jogokkal. A szerző műve időszerű figyelmeztetés és azoknak
az alapelveknek a feltárása, amelyek szabadságjogaink visszaszerzésének alapját képezik.
”Sok ember aggódik a gazdasági rendszer stabilitása, az anyagi erőforrások
hiánya miatt. Ha félünk szabadságunk elvesztése miatt, az azért lehet, mert megfeledkeztünk
a szabadság valódi céljáról” – állapította meg szerkesztőségünknek adott interjújában
Robert Sirico atya. „Ez pedig nem más, mint a személy kiteljesedése. A kötet két tekintetben
egyedülálló gazdasági írás, egyrészt azért, mert a gazdaságra a személy szempontjából
tekint, alapvető kérdéseket tesz fel az emberi természetről, másrészt, mert igyekszik
platformot teremteni a gazdaságról szóló vitához rövid történetek, parabolák által
a szerző saját életéből és tapasztalataiból. Ezek bemutatják, hogy a személy szabadságáról
alkotott ideálok a gazdasági szférában hogyan alakultak ki és hogyan jutottak el hozzánk
másokkal való találkozásainkon keresztül.
Feltéve a kérdést a könyv szerzőjének,
hogy erkölcsös emberek tehát támogathatják-e jó érzéssel a kapitalizmust, a következő
választ kaptuk:
„Igen, de először is meg kell értenünk, hogy mi is az illetve,
hogy a szabad piacgazdaságból mi az, amit mi tulajdonképpen támogatunk. Nem mindennel
értünk egyet, ami megjelenik a kapitalizmusban. A kapitalizmus azoknak az értékeknek
a visszatükröződése, amelyeket az emberek másokkal való gazdasági kapcsolataik során
képviselnek. Ezek lehetnek erények vagy bűnök. Mi, keresztények a kapitalizmus erényes
oldala mellett foglalunk állást. Pl. hogy az emberek tudjanak megtakarítani, hogy
elég pénzt keressenek családjuk nemcsak anyagi, de erkölcsi támogatásához, hogy nagylelkűen
adakozzanak a szegényeknek vagy, hogy olyan termelési vonalat tudjanak létrehozni,
amely munkát ad másoknak" - hangsúlyozta a kötet szerzője.