A II. Vatikáni Zsinatról szólt második adventi prédikációjában P. Cantalamessa

Hogy olvassuk és lássuk a II. Vatikáni Zsinatot 50 év távlatából? A Pápai Ház prédikátora pénteken reggel második adventi prédikációját ennek a témának szentelte. Az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában gyűlt össze a Római Kúria és XVI. Benedek is részt vett P. Cantalamessa elmélkedésén. A kapucinus szerzetes kiemelte, hogy nemcsak a zsinati dokumentumokat kell figyelembe venni egy mérleg készítése kapcsán, hanem el kell ismerni a Szentlélek szerepét is. Aggiornamento, törés, újdonság a folyamatosságban – ezek a kulcsszavak, amelyekre az évek során szükség volt a II. Vatikáni Zsinat megértéséhez.

Két irányzat alakult ki a zsinattal: a múlttal való folyamatosságot és a múlthoz képest újdonságot képviselő. „A zsinat teljességében, nem lekicsinyítve, nem eltorzítva akarja közvetíteni a katolikus tanítást” – idézte XXIII. János szavait a Pápai Ház prédikátora. A Szentlélek nem mond új szavakat, nem teremt új szentségeket, új intézményeket, hanem megújítja és élettel tölti meg a szavakat, a szentségeket és intézményeket, amelyeket Jézus hozott létre. A II. Vatikáni Zsinat halott szó lenne, ha nem vennénk figyelembe a Szentlélek működését. A zsinat gyakorlatba ültetése nem szó szerinti, mechanikus alkalmazásán keresztül valósul meg.

Végül a Pápai Ház prédikátora a II. Vatikáni Zsinat gyümölcseiről szólt. Feltette a kérdést, hogy a zsinat dokumentumaiban kirajzolódott egyház képe hogyan ment át az életbe. „Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: Nézd, itt van vagy amott. Isten országa köztetek van.” (Lk 17, 21) Cantalamessa atya szerint az egyházi mozgalmakban, a plébániákon, a hívők társulataiban és az új közösségekben követhetők nyomon jelei.

Túlzás új Pünkösdről beszélni látván a problémákat és ellentmondásokat, amelyek a zsinat után és miatt alakultak ki az egyházban? – tette fel a kérdést a kapucinus szerzetes. Újra kell olvasni az Apostolok Cselekedeteit és megállapíthatjuk, hogy a problémák és az ellentétek nem hiányoztak az első Pünkösdöt követően sem – zárta második adventi prédikációját P. Raniero Cantalamessa.

(sv)