December 14-e Keresztes
Szent János áldozópap és egyháztanító kötelező emléknapja. Az első sarutlan karmelita
1542. június 24-én született a spanyolországi Fontiveros helységben és 1591. december
14-én halt meg Ubedában (Spanyolország).
1675. április 21-én X. Kelemen pápa
boldoggá, 1726. december 27-én XIII. Benedek pápa pedig szentté avatta. 1926. augusztus
24-én XI. Pius Egyháztanítóvá („Misztikus doktorrá”) nyilvánította. Ereklyéi Segoviában
találhatók a karmeliták templomában. A spanyol költők védőszentje.
Gonzalez
de Yepes és Alvarez Katalin harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. Apja nemesi
származása ellenére a család nagyon szegényes körülmények között élt. Amikor ugyanis
apja feleségül vette az egyszerű származású Katalint, a család kitagadta őt az örökségből.
A család helyzete tovább romlott, amikor János édesapja fiatalon meghalt. János ekkor
két és fél éves volt. Édesanyja, mivel nem volt miből nevelnie gyermekeit, Jánost
nevelőotthonba adta.
Tizennégy évesen azonban már tudott munkát vállalni,
és kórházi ápoló lett. Keresetéből ki tudta fizetni a jezsuita kollégiumot és elkezdett
tanulni. Ezt követően belépett a karmelitákhoz és elkezdte a teológiát. 1567-ben felszentelték.
Ugyanebben az évben találkozott Avilai Szent Terézzel, akinek a Kármel megújítására
vonatkozó tervei olyannyira elbűvölték, hogy elkezdte a rend férfi ágának reformját.
A reform eredményeként megalakult a sarutlan karmeliták irányzata, amely vissza
akart térni a rend eredeti, szigorú regulájához. János több szolgálatot is betöltött
a renden belül, felvállalva a rend reformjának kihívásait. Tökéletesen össze tudta
egyeztetni imaéletét a lelkipásztori munkával és írói tevékenységével.
Napjainkig
fennmaradt huszonkét műve a keresztény lelkiség szintézisét adják és a keresztény
misztika felbecsülhetetlen gyöngyszemei. Keresztes Szent János volt az első, aki a
misztikát ilyen tökéletes elemzésnek vetette alá. Írásaiban az ember olyan lényként
jelenik meg, mint aki folyton Istent keresi. Ezúttal azonban nem a külső világban
fedezi fel őt, hanem belül, saját lelkében, megfosztva az evilági dolgok és teremtények
kötődésétől (ez az ún. via negationis).
* * *
Keresztes Szent
János életében kezdettől fogva jelen volt a kereszt: apja korai halála, a nevelőotthon,
bátyjának tragédiája, aki elvesztette nyolc gyermekét, végül a karmelita rend megújításának
kísérlete, amely határozott ellenállásba ütközött szerzetestársai részéről. János
legismertebb életrajzai beszámolnak arról a „közömbösségről” és „ellenségeskedésről”,
amellyel találkozott. Panaszos szavait, amelyek legmélyebb fájdalmait rejtik magukba,
a hozzá legközelebb állóktól szenvedte el:
Mert hogyha ellenségem átkozna
engem, azt még elviselném; Vagy ha az akarna fölém kerekedni, aki gyűlöl engem, az
elől talán elrejtőznék. De te, olyan ember, aki egyenlő velem, jó barátom és bizalmasom, akivel
oly édes volt a barátságunk, az Isten házába is együtt és egy szívvel jártunk.
(55. zsoltár részlet)
Hogyan válaszolt a több éves testi és lelki megaláztatásra,
amikor rendtársai bebörtönözték egy cellába? Talán kilépett? Új szektát vagy egyházellenes
folyóiratot alapított? Nem, éppen ellenkezőleg, a toledói konvent cellafogságában
születtek életének legfontosabb művei, amelyekért elnyerte a „Misztikus doktor” címet:
a Lélek sötét éjszakája és a Lelki páros ének. A misztikus művek klasszikusainak számító
írásai, amelyeket a világ többszáz nyelvére lefordítottak, segítenek azoknak, akik
a kontempláció, szemlélődés útján keresik Istennel a meghittséget, és azoknak, akiket
a hit keserű hiánya fojtogat.
* * *
Életének utolsó szakasza
is nehéz volt: megalázva és megfosztva minden hivataltól teljes magányban és elszigeteltségben
halt meg. Avilai Szent Teréz, aki mindig támasza volt, már kilenc évvel korábban meghalt.
Alig negyvenkilenc évesen az ubedai kolostorba vonult vissza, hogy utódjának, akit
a testvérek vezetőjüknek választottak, és aki mindent elkövetett, hogy János életét
megkeserítse, a keresztény türelemből és szenvedésből példát adjon.
Különösen
fontos erények ezek a mi időnkben, ebben a végletesen gyors eredményekre és sikerekre
kiélezett korban. Keresztelő Szent János „sikere” csak halála után érkezett el, és
még ma is tart. „Fiatal koromban ismertem meg őt – írja visszaemlékezéseiben II. János
Pál pápa –, és sikerült belső párbeszédet kialakítanom vele, a hit mesterével, az
ő nyelvezetén és gondolataival, így lett ő a barátom és a mesterem, aki megmutatta
nekem a pislákoló világosságot a sötétségben”.
_____________________
Istenünk,
te Keresztes Szent János áldozópapot és egyháztanítót a tökéletes önmegtagadás és
a kereszt nagy szeretetére nevelted. Engedd, hogy kitartóan kövessük példáját, és
eljussunk dicsőséged boldog szemlélésére az örökkévalóságban. A mi Urunk Jézus Krisztus,
a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.