„Üldözött jezsuiták vallomásai” – A magyar rendtartomány könyvének francia nyelvű kiadása

2012 őszén jelent meg a vallon jezsuiták Lessius kiadójánál az 1995-ben Budapesten kiadott „Üldözött jezsuiták vallomásai” c. kötet francia fordítása néhány bővítéssel, új jegyzetekkel: „Jésuites Hongrois sous le pouvoir communiste”. Témoignages recueillis par Ferenc Szabó S.J. Traduits du hongrois par Thierry Monfils S.J. Postface de Rudolf Rezsőházy. Avec un complément: Les procès politiques contre les jésuites, par Gábor Bánkuti.

Az eredeti magyar, a Jézus Társaság Magyarországi Rendtartománya (JTMR) kiadásaként a Szabó Ferenc SJ által szerkesztett „Anima Una” - könyvsorozat 8. köteteként jelent meg.
A francia kiadás újdonságai: az üldözött, börtönviselt jezsuiták vallomásai élén fényképüket láthatjuk. Idegen olvasók számára hasznos jegyzetek tájékoztatnak egyes kommunista vezetőkről (pl. Rákosi Mátyás, Kádár János), valamint térképmellékletek budapesti és magyarországi helyekről. Fontos kiegészítés Bánkuti Gábor tanulmánya a jezsuiták elleni koncepciós perekről.

A franciára is lefordított Előszóban P. Szabó Ferenc így mutatta be a kötetet: „Üldözött jezsuiták vallomásai”: ezt a címet adtam e megrázó vallomásgyűjteménynek. Mások is közzétettek már hasonló köteteket üldözött papokról és szerzetesekről, ez a könyvünk kiegészíti a vörös uralom - az üldöztetés és elnyomatás – dokumentációját. Valamennyien fejet hajtunk rendtársaink előtt, akik minden nehézség ellenére hűségesek maradtak Krisztushoz és Egyházához. A börtön sokakat nagyon megviselt, szabadulásuk után is meg kellett küzdeniük a „normális” (vagy abnormális!) életbe való beilleszkedés nehézségeivel, a frusztráltság terheit is hordozniuk kellett, nem is szólva egyesek fizikai erejének, egészségének megroppanásáról.

Legszebb éveiket a börtön „hiábavalóságában” töltötték. De a hívő ember számára a Krisztusért és országáért vállalt igazságtalanság és szenvedés nem hiábavaló, sőt, ez a „passzivitás” talán nagyobb érték, - természetfeletti mércével mérve – mint a tevékenyapostoli munka. Hálás vagyok rendtársaimnak, hogy vállalkoztak e vallomásokra…”

A kötet elején két tartományfőnök, Tüll Alajos és Pálos Antal börtönéveiről olvashatunk. A leghosszabb (22. stáció) Pálos Antalé, aki korábban már egy kötetben („Viharon, vészen át”) már részletesen beszámolt az 1950 után szétszóratásban élő magyar jezsuiták küzdelmes életéről. Ezután még kilenc börtönre vagy internáló táborra ítélt jezsuita vallomása ad „ízelítőt” a vallást és az egyházat üldöző kommunista uralomról.

Fontos kiegészítése a francia kötetnek Bánkuti Gábor történész tanulmánya a jezsuiták elleni kommunista koncepciós perekről. Bánkuti professzor egyébként a témát részletesen feldolgozta doktori disszertációjában, amely 2011-ben kötetben is megjelent a „Jezsuita könyvek” „Rendtörténet” sorozatában. (Jezsuiták a diktatúrában, 1945-1965.)

November 30-án, délután Budapesten, a jezsuiták Horánszky utcai Párbeszéd Házában mutatták be a francia kötetet. A fordító, Thierry Monfils SJ, a magyar eredeti szerkesztője, Szabó Ferenc SJ és Bánkuti Gábor történész beszélgetését Lázár Kovács Ákos professzor vezette, aki maga is könyvet írt P. Szabó Ferenccel Pálos Antal tartományfőnöki működéséről és „szenvedéstörténetéről”.

Jelen volt és emlékezett a kommunista évekre a kötet jelenleg egyetlen élő szereplője, a 90 éves P. Hevenesi János, és felszólalt még P. Kelényi Tibor, aki „szabadon”– részben kertészként - vészelte át az elnyomatás éveit.

P. Szabó Ferenc a könyvbemutató elején emlékeztetett arra, hogy Boldog II. János Pál sürgette: fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a XX. század vértanúinak aktáit. Hála Istennek Magyarországon is egyre gyarapodó irodalma van ennek kutatásnak. Hangsúlyozta a francia kötet megjelenésének jelentőségét: Sajnos, Nyugat-Európában még a katolikus értelmiségiek sem, az egyháziak sem (a „reálpolitika” hangoztatói) ismerték kellőképpen a Közép-Kelet- Euróban évtizedekig tartó bolsevista vallás-és egyházüldözést.

Jó, hogy – ha későn is - megismerik a „nyugatiak” a keresztény-marxista párbeszéd és az Ostpolitik hátterét, a véres valóságot. P. Szabó egy csehszlovák diplomata szerzetes könyvcímére utalt: „A diplomácia egyháza és a vértanúk egyháza”. Mintha az előbbi megfeledkezett volna az utóbbiról. Ma sem szabad megfeledkeznünk a vértanúk egyházáról!