Surján László a katolikus intézmények szociális és humanitárius tevékenységére hívja
fel a figyelmet
A magyar kereszténydemokrata
párti EP-alelnök szervezésében november 27-én Brüsszelben, az Európai Parlament székházában
konferenciát tartottak a különböző katolikus intézmények szociális és humanitárius
tevékenységéről.
Surján László alelnök rámutat a szegénység különböző új formáira
illetve kiemeli, hogy a közvélemény nem eléggé tájékozott a katolikus egyház által
kifejtett szeretetszolgálatról.
A konferencián részt vett Böjte Csaba ferences
szerzetes, aki felszólalásában hangsúlyozta: „Minden gyermek értékes kincs, és a kallódók
felemelése nem csupán jótékonykodás, hanem a jövőről való racionális gondoskodás is”.
Böjte
Csaba ferences szerzetes először 1992-ben vett magához Romániában utcára került, otthontalan
gyermekeket. Azóta ez a tevékenység hallatlanul kiszélesedett. Jelenleg országszerte
62 nevelő központban összesen 2174 gyermeknek ad otthont az általa létrehozott alapítvány.
Kiemelkedő munkásságának elismeréseként Böjte Csaba 2011-ben megkapta az Európai Parlament
által alapított Európai Polgár díjat.
Philip Amaran, a Jezsuita Menekültszolgálat
(JRS) európai regionális igazgatója beszámolt arról, hogy a JRS a kontinens 14 országában
nyújt segítséget - fedelet, alapvető gondoskodást - a világ legkülönbözőbb tájairól
érkezett menedék kérőknek, gyökértelen migránsoknak.
Joicy Joseph, az Apostolok
Királynője nevű misszionárius szervezet volt főnővére elmondta: ausztriai székhelyű
szervezetükben - amely elsősorban félresiklott életű nők, valamint gyermekek felkarolására
összpontosít - összesen 907 nővér dolgozik, a központon kívül Szlovákiában, Németországban,
Olaszországban, India félreeső falvaiban, a Fülöp-szigeteken, valamint Afrikában is.
A
konferencia után az EP brüsszeli székházában megnyitották az "Életem, menekültként"
című fotókiállítást, amelynek képeit a Jezsuita Menekültszolgálat által megsegített
menekültek készítettek. A jezsuiták adták a fényképezőgépeket, és az volt a kérésük,
hogy minden témakötöttség nélkül fotókban dokumentálják, hogyan zajlik életük az új
körülmények közé való beilleszkedés során.
Surján László alelnök tájékoztatójában
megjegyzi: az egyik kép azt az imatermet mutatja be, ahol a muzulmán menekültek napi
imáikat végzik. Vajon felmerül-e hasonló igény a keresztény menekültekben?