„A szemináriumokban kötelezővé kell tenni a latin nyelv oktatását” – interjú a Latinitás
Pápai Akadémia elnökével
XVI. Benedek pápa november 10-én aláírt Motu proprio-jával hozta létre a Latinitás
Pápai Akadémiáját, amelynek elsődleges feladata az egyház hivatalos nyelve, a latin
tanításának elősegítése és támogatása. A latin nyelv ismerete ugyanis manapság egyre
felületesebbé válik. A Szentatya az új vatikáni intézmény elnökének Ivano Dionigi
professzort, a bolognai Alma Mater Studiorum Egyetem rektorát nevezte ki. Rádiónk
munkatársa a kitűzött célokról és az akadémia vezetésével járó felelősségről kérdezte
az új elnököt.
Dionigi professzor elmondta, hogy „a feladat teljesítéséhez
elsőként nevelőnek kell lenni, aki figyelemmel van a kultúra iránt. A mai világban,
amelyet a „kultúra anorexiájának” betegsége fenyeget, fontos szolgálatot jelent az
aktuális problémákkal való szembesítés és a válaszkeresés, ebben az esetben a latin
kultúrából kiindulva. Első lépésként fontos lenne újból bevezetni a latin nyelv oktatását
az egyházi intézményekben, különösen pedig a szemináriumokban. Elképzelhetetlen, hogy
a papok ne ismerjék a latint, a pápák, az egyházatyák nyelvét, amely legalább annyira
fontos a liturgia szempontjából is.
Másodsorban a Latinitás Pápai Akadémiája
hidat kíván építeni a laikus világgal, az egyetemekkel a klasszikus kultúra terjesztése
érdekében. A figyelmet újból az Athén-Jeruzsálem-Róma földrajzi háromszögre akarjuk
irányítani, megismerve csodálatos örökségét” – magyarázta Ivano Dionigi professzor.
XVI.
Benedek pápa motu proprio-jában megjegyzi a mai fejlett technikai világ megújult érdeklődését
a latin kultúra iránt. „Ez két szinten érzékelhető” – fejtette ki Dionigi professzor.
Vannak ugyanis olyanok, akik a latin kultúrában járatos embereket egyfajta „elit rétegnek”
tekintik, amely sajnos nem helyes vélekedés. A kérdés az, hogy manapság hogyan lehetne
a legjobb módon hasznosítani a latin nyelv és kultúra adományait. Fontos, hogy újra
megismerjük a klasszikus írásokat, amelyek ma is egyaránt aktuálisak.
Hogy
miért figyelhető meg a latin irodalomhoz való visszatérés? Mert a mai, gyakran szegényes
irodalmi valóság mellet az olyan írók, mint Szent Ágoston, Seneca és a többiek, örökérvényűek
maradnak, ellenállnak az időnek és az irányzatoknak, az emberekhez szólnak egy olyan
nyelven, amelyet már csak nehezen lehet megérteni.
A Latinitás Pápai Akadémiájának
új elnöke hangsúlyozta továbbá: „Fontos, saját érdekünkben, hogy újból elmélyüljünk
a klasszikus kultúrában, amely egyaránt vonatkozik a művészeti alkotásokra is. A mai
nyugati világ ebből a kultúrából származik, ebben gyökerezik. Hogyan értjük meg a
múzeumokat, a szobrokat, a képeket ezen ismeretek nélkül? Fontos, hogy legyenek olyan
emberek, nevelők, akik ismerik ezt a hagyományt és másoknak is továbbadják. Ez a kulturális
örökség gazdasági forrássá is válhat és a fiatalok számára munkalehetőséget is jelenthetne”
– magyarázta Dionigi professzor.