Kiállítás Milánóban, majd Rómában Nagy Konstantin császárról és a Milánói Ediktumról
„Nagy Konstantin Kr.u. 313” – e címet viseli a nagy római császár által 1700 évvel
ezelőtt kiadott Milánói Ediktumról szóló tárlat, amelyet 2013. március 17-ig a lombard
székváros Királyi Palotájában (Palazzo Reale) lehet megtekinteni, azt követően pedig
szeptember 15-ig Rómában a Colosseum kiállítótermeiben. A kiállítás a Milánói Önkormányzat
és az Electa kiadó kezdeményezéséből született meg az olasz köztársasági elnök és
a Vatikáni Államtitkárság támogatásával. Rádiónk munkatársa a tárlat kurátorával beszélgetett:
A
kiállított tárgyak között szerepel egy csodálatos mellszobor magáról Konstantin császárról:
bronzból készült és egy kis szerbiai múzeumból származik – mondta Gemma Sena Chiesa
kurátor. Ezenkívül az érdekességek közé tartozik egy hatalmas méretű ezüst kancsó,
amely az ókorból maradt ránk és a tengerben bukkantak rá. Több, mint 300 kis ábrázolás
díszíti. Harmadik érdekességként a császár édesanyjának, Szent Ilonának egy ábrázolását
említjük meg, amelyen egyrészt díszes császári öltözékben jelenik meg, másrészt pedig
felfedezhető rajta az egyszerűség, amely mély vallásosságára utal – magyarázta a kiállítás
kurátora.
A Milánói Ediktum kiadását 313. február 3-ra teszik a történészek,
amely a kereszténység szempontjából nagyon fontos előrelépést jelentett. I. Constantinus
és a társcsászár, Licinius akaratának megfelelően a megegyezés engedélyezte a keresztény
vallást a Római Birodalom területén és emellett elrendelte a hitük miatt fogva tartott
keresztény rabok szabadon bocsátását is, továbbá elkobzott javaik visszaszolgáltatását.
Az ediktumot követően a császárok felhagytak a keresztény-üldözéssel. Konstantin császár
hamar felismerte továbbá azt is, hogy a keresztények komoly politikai, gazdasági és
szellemi befolyással rendelkeznek, és ezt felhasználta hatalmának megerősítése érdekében.
A
kiállítás teljes egészében a Milánói Ediktumra összpontosítja a látogató figyelmét.
A bemutatott tárgyak, írásos emlékek hűen tükrözik azt, hogy Konstantin császár rendelete
után a kereszténység jelentős mértékben és nagyon gyorsan terjedt. A Chrismon, vagyis
Krisztus nevének monogramszerű (szimbolikus) rövidítése néhány év alatt elterjedt
a birodalom területén, amelyet a fennmaradt emlékek, gyűrűk, sírok, ruházat és egyéb
tárgyak is tükröznek. Tehát a kereszténység valóban megszabadult az üldöztetéstől
és a katakombák sötétségétől egyaránt.
A kiállítás bemutat továbbá olyan istenség-ábrázolásokat,
amelyek arról tanúskodnak, hogy a korban a kereszténység államvallásként elismerése
mellett egyes istenségeknek további tiszteletük volt. Ez is arra mutat, hogy valóban
létrejött egyfajta szabad vallásgyakorlat – magyarázta Gemma Sena Chiesa kurátor.
A Milánói Ediktum tehát nagyon jelentős előrelépés volt, amely tanúságtétele egy olyan
jog elismerésének, amelyet a mai társadalom is alapvetően fontosnak tart. A kiállításon
olvasható a Milánói Ediktum szövege is, amely megadja a lehetőséget mindenkinek hitének
szabad megvallására:
„Amikor én, Constantinus Augustus, és én, Licinius Augustus,
kedvező előjelektől kísérve Mediolanumba érkeztünk, és mindent fontolóra vettünk,
ami a köz hasznára és javára szolgál, a többi dolog közt, melyekről úgy tűnt, hogy
mindenkinek hasznára válnak, úgy döntöttünk, hogy mindenekelőtt és elsősorban olyan
rendeleteket bocsátunk ki, amik biztosítják az istenség iránti tiszteletet és imádást,
azaz, hogy megadjuk a keresztényeknek és mindenkinek azt a szabad választást, hogy
azt a vallást kövesse, amelyiket akarja, úgyhogy bármelyik istenség vagy mennyei hatalom
jóakarattal lehessen irántunk és mindenki iránt, aki hatalmunk alatt él”.