Válasz nélkül maradt kérdések, félelem, ima – a damaszkuszi keresztények helyzete

Vasárnap pokolgép robbant a szíriai főváros Bab-Touma nevű keresztény negyedében. A jelentések szerint legalább 13-an meghaltak, több mint 15-en megsebesültek. A szíriai keresztények körében ismét a félelem lett úrrá. Az utóbbi hónapokban sokan közülük már elhagyták az országot, mások készen állnak arra, hogy bármikor meneküljenek.

Samir Nassar damaszkuszi maronita érsek szerint egy hívek nélküli egyház sorsa, hogy előbb-utóbb némaságra legyen ítélve. A főpásztor jegyzékben tájékoztatott a merénylet után a keresztények körében eluralkodott pánikhangulatról, amelynek szemtanúja volt. A szülők eszeveszetten keresték gyermekeiket a városnegyed iskoláiban, miközben a mentőautók szirénái még jobban megerősítették azt a kibírhatatlan érzést, hogy apokaliptikus időket élünk.

Néhány hívő letérdelt, hogy a rózsafüzért imádkozva fohászkodjon a Béke Királynőjéhez. A szentmise 20 perces késéssel kezdődött este 6 órakor. Mindössze 23-an voltak jelen. Az érsek a délelőtti áldozatokért imádkozott, valamint a muzulmánokért, akik Szíriában az Eid al-Adha Áldozati ünnepre készülnek október 26-án, fájdalom és csend közepette.
A Bab-Touma városrész, ahol a pokolgépes merénylet történt, a szíriai kereszténység vértanúságának is jelképes helye.

Ezekben a sikátorokban, amelyeken Szent Pál is végighaladt megtérése és megkeresztelkedése idején, 1860-ban 11 ezer keresztény áztatta vérével a föld minden négyzetcentiméterét – emlékeztetett rá Nassar érsek. Most felmerül a kérdés, hogy mi az üzenete ennek a vasárnap végrehajtott mészárlásnak, éppen az Óvárosban, ahol a keresztény templomok többsége található? Az oktalan erőszak kopogtat az ajtón, hogy még jobban terrorizálja a már amúgy is meggyötört keresztényeket.

A terrorral és az erőszakkal szemben a keresztények még inkább hirdetik a megváltó Kereszt, a szeretet és a megbocsátás üzenetét. Damaszkusznak és Szíriának szüksége van mindenki barátságára és imáira ebben a kaotikus helyzetben, keserű magányban – írta jegyzékében Samir Nassar damaszkuszi maronita érsek.

(vm)