„A Hit éve nem válhat események sorozatává” – Bernd Hagenkord SJ, a német műsor felelős szerkesztőjének gondolatai

Az egyház új témára összpontosít: kevéssel több, mint egy éven át – vagyis október 11-től, a zsinat megnyitásának évfordulójától kezdve jövő év Krisztus Király ünnepéig – a „Hit éve” égisze alatt számos eseményre, találkozóra, kongresszusra, összejövetelre kerül sor. Amikor Benedek pápa tavaly októberben bejelentette ezt a sajátos évet, nyilvánvalóvá vált, hogy a páli év és a papság éve után egy évet az Új Evangelizáció nagy tervének kell szentelni.

A Hit éve már kezdettől fogva rendelkezik mindazokkal az elemekkel, amelyeket általában a nagy eseményeknek tulajdonítanak: ünnepélyes megnyitás és lezárás, kiemelkedő események, az év külön logója. A Hit évének ezek a pillanatai nem pusztán a Vatikánban zajlanak majd. Ha minden jól megy, akkor számos helyi egyház is részt vesz benne saját eseményeivel, találkozóival, szertartásaival, kongresszusokkal, kiállításokkal és egyéb programokkal, mind ennek a sajátos évnek a jegyében.

Minden tematikus év magában hordozza a nagy események kockázatait, amint ezt a problémát már gyakran megvitatták az Ifjúsági Világtalálkozók alkalmával. Ezrek gyűlnek össze, a légkör, a zene, a sajátos hangulat megváltoztathatja az embereket és felfogásukat, de azután mindenki hazatér a mindennapokba és nehéz megőrizni a találkozón átélt lelkületet. Ehhez hasonló történhet azokkal a sajátos eseményekkel kapcsolatban is, amelyekre a Hit évében kerül majd sor.

A dolgok természetéből fakad, hogy az események időtartamukra korlátozódnak. A hit és főleg a mindennapok hite ennél többet keres. A hitnek szüksége van időre, tanúságtételre, közlésre. A hit át akarja alakítani a hívőt. A pillanat lelkesedése, bármennyire is szép, nem elegendő. A Hit éve nem válhat események sorozatává.

Mi a célja a Hit évének?

Benedek pápa tavaly október 16-án, amikor bejelentette ezt az évet, homíliájában röviden összefoglalta lényegét. Főleg aktív igéket használt: adni, elvezetni, megerősíteni, ajándékozni és természetesen hirdetni. A pápa – saját kifejezését használva – az egész egyház számára „lendületet” kíván adni. Ugyanazon a napon, valamivel később, az Úrangyala elimádkozásakor, a pápa ismét meghatározta ennek az évnek a célját: nem egy évfordulóról van szó, mint például a zsinat esetében, hanem a hit hirdetéséről. A Hit éve legyen egy aktív esemény: élessze fel a hit élénkségét.

A Hit éve, mint esemény jelentősen hozzájárulhat az új evangelizációhoz. A kulcsszó: lendület, „impulzus”. A találkozók, az összejövetelek, a szentmisék és a koncertek nem adnak megoldást minden nyitott kérdésre. Azonban a felszínre hozhatják a kérdéseket. Ezért nagyon hasznosak a különféle programok: témákat kínálnak fel.

A Hit éve tehát a folytatása az októberi vatikáni püspöki szinódusnak. Folytatása annak, amire a II. Vatikáni Zsinat emlékezete késztet: a korszerűsítés korszerűsítése.

Az egyház jól teszi, hogy egy egész éven át a hit napjainkban való hirdetésének kérdéseivel foglalkozik és jó tudni, hogy az egész egyház ezt teszi. Éppen ez kell, hogy motiválja a Hit évét. Minden egyébnek a szokásos mindennapokat kell követnie.

Bernd Hagenkord SJ


(vm)