Vallásszabadság, kutatás-finanszírozás, válság és adatvédelem – az európai egyházak képviselőinek találkozója a ciprusi EU elnökséggel

Október 6-án, szombaton a nicosiai elnöki palotában került sor az európai egyházak és a ciprusi delegáció közötti találkozóra. A felek véleményt cseréltek az Európai Unió soros ciprusi elnökségének célkitűzéseiről. Megvitattak számos emberi jogi kérdést, különösen is a vallásszabadság megvalósítását Ciprus egész szigetén. Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) és az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) közös nyilatkozatot adott ki a tárgyalásról.

Képviselőik kiemelték az istentiszteleti és a szent helyek védelmét illetve az ezekhez való hozzáférés biztosítását az ország megszállás alatt álló területén. Az EU számára fontos, hogy megbízható adatokat gyűjtsön a vallás- és gondolkodási szabadság megvalósításáról az EU területén kívül. Az egyházak azt kérték, hogy az EU hozzon létre megfelelő mechanizmusokat területén belül annak érdekében, hogy gyorsan tudjon reagálni a vallásszabadság megsértésére a világ más részein. Amint elfogadásra kerülnek a vallás- és gondolkodási szabadságra vonatkozó EU irányelvek, három évenként értékelést kell végezni azok alkalmazásáról.

Az európai egyházak képviselői és a ciprusi soros EU elnökség közötti megbeszélés során érintették a pénzügyi és gazdasági válság témáját. Ezzel kapcsolatban az egyházak kérték az EU-t, hogy munkálkodjon a válság megoldásán, állandó figyelmet fordítva a társadalom legsérülékenyebb tagjaira. A válság árát ugyanis nem fizethetik meg a közepes vagy alacsony jövedelemmel rendelkező társadalmi szektorok, illetve a fiatalok, akik nem találnak megfelelő elhelyezkedési lehetőséget. A szolidaritás legyen az alapvető érték az EU tagállamok között, amelyet megvalósítanak – mutattak rá az egyházak képviselői. A ciprusi delegáció ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy mindenki számára a jobb életminőség és életszínvonal biztosítása áll a ciprusi EU elnökség céljainak középpontjában.

A „Horizont 2020” EU kutatási programot illetően, az egyházak képviselői etikai és jogi problémának nevezték, hogy az Európai Bizottság javaslata nem zárja ki az embrionális őssejt-kutatás finanszírozását a keretből. Figyelembe kellene venni az Európai Bíróság közelmúltbeli döntését, amelyet a Greenpeace kontra Brüstle ügyben hozott. Eszerint a Bíróság emberi embriónak nevezi az emberi petesejtet, attól kezdve, hogy megtermékenyül vagy létrejön a klónozás eredményeként. A Bíróság továbbá megerősíti, hogy az embrionális őssejt-kutatás által kifejlesztett biotechnológiai találmányok nem szabadalmaztathatóak.

A nicosiai találkozón a felek érintették az adatvédelem kérdését. Továbbá az európai egyházak buzdították a ciprusi EU elnökséget, hogy mozdítsa elő a vitát az EU-n belül a menedékjogot kérők iránti szolidaritás terén. Védelmezzék a Szíriából elmenekülőket és segítsék elő a Tanács döntésének megvalósítását az emberkereskedelem felszámolására irányuló stratégiák bevezetése terén. A menedékjog-rendszeren keresztül pedig védelmezzék a vallási kisebbségek tagjait, akik az Európai Unióban keresnek letelepedési lehetőséget. A ciprusi delegáció vezetője viszont azt kérte az egyházaktól, hogy továbbra is folytassák munkájukat az emberi jogok védelme és előmozdítása érdekében, valamint a találkozón érintett egyéb kérdés megoldásában – olvasható a COMECE és a KEK által a nicosiai találkozóról kiadott közös közleményben.

(sv)