„A II. vatikáni zsinat iránytűként utat mutat az egyháznak” – a Szentatya tanítása az általános kihallgatáson

XVI. Benedek pápa október 10-én, szerdán a Szent Péter téren találkozott a világ minden részéről egybegyűlt hívekkel, köztük magyar zarándokokkal, akiket a következő szavakkal köszöntött:

„Isten hozta a magyar híveket, különösen is azokat, akik Budapestről és Csíkszeredáról érkeztek. Tegnap ünnepeltétek Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Az ő anyai pártfogása kísérjen Titeket minden utatokon. Szívből adom rátok apostoli áldásomat. Dicsértessék a Jézus Krisztus!”

Október 11-én ünnepeljük a II. vatikáni zsinat megnyitásának 50. évfordulóját. A Szentatya a jeles jubileum, valamint a Hit éve megnyitása előtt az egyház ezen fontos eseményéről elmélkedett, amelynek személyes tanúja is volt. Boldog II. János Pál pápa a harmadik évezred küszöbén a zsinatot kegyelmi ajándéknak nevezte, amely az egyház számára egyfajta iránytűt jelent az új évszázad során.

A Szentatya visszaemlékezett arra, hogy a zsinat idején fiatal fundamentális teológia professzor volt a bonni egyetemen. Az akkori kölni érsek, Josef Frings bíboros döntött úgy, hogy tanácsadóként magával viszi Rómába őt. Benedek pápa elmondta, hogy egyedülálló élmény volt számára a zsinat időszaka: egy élő egyházzal találkozott, ahol közel háromezer zsinati atya gyűlt össze Péter utódának vezetésével, hogy a „Szentlélek iskoláját” járja, aki a zsinat valódi „motorja” volt. Az egyház egyetemes mivolta szinte „érinthetővé” vált küldetése teljesítésének, vagyis az Evangélium hirdetésének e csodálatos pillanatában – mondta a Szentatya. A napokban, az évforduló alkalmából számos dokumentumfilm tükrözi majd azt az örömet, reményt és bátorítást, amelyet a „világosságot hozó és még ma is sugárzó” eseményen való részvétel adott mindannyiuk számára.

A Szentatya ezt követően felidézte az egyháztörténelem nagy zsinatait és annak döntéseit hangsúlyozva, hogy ezeket a nagy egyházi gyűléseket mindig a hit alapvető tanításainak meghatározása, leszögezése érdekében hívták össze. A II. vatikáni zsinat idején nem voltak különösebb problémák, hitbeli tévedések, ezért is volt meglepetésszerű 1959. január 25-én a római Falakon kívüli Szent Pál bazilikában összegyűlt bíborosoknak Boldog XXIII. János pápa bejelentése, miszerint zsinatot kíván összehívni. Indítéka a következő volt: a hitnek megújult módon kell szólnia a hívekhez megtartva örökérvényű tanítását bármiféle kompromisszum vagy megalkuvás nélkül.

A pápa azt akarta, hogy az egyház elmélkedjen a hitről, az igazságról, amelyek vezetik útján – magyarázta a Szentatya. Fontos volt az egyház és a modern világ közötti kapcsolat új értelmezése és meghatározása a világ számára, amely egyre inkább eltávolodott Istentől. A zsinat központi témája tehát Isten kérdése volt, aki valóban létezik, él és végtelenül jó. Ő a mi Teremtőnk, igazságunk, boldogságunk, olyannyira, hogy amikor az ember tekintetét Istenre szegezi és szívét megnyitja az elmélkedés során, lelkének legteljesebb és legméltóbb cselekedetét hajtja végre.

Látjuk jól – hangsúlyozta a Szentatya –, hogy korunkat továbbra is az Istenről való megfeledkezés és süketség jellemzi. Tanulnunk kell a zsinat adta legalapvetőbb leckéből, abból, hogy a kereszténység az Istenbe vetett hitet jelenti, továbbá a Krisztussal való személyes és közösségi találkozáson alapul, aki utat mutat életünk során. Minden más ennek következménye. Ha nincs hit, minden, ami alapvetően fontos összeomlik, mert az ember elveszíti méltóságát. A zsinat arra emlékeztet minket, hogy az egyház feladata Isten szeretetének, tanításának továbbadása az isteni meghívás meghallgatása és befogadása érdekében, amely teljes boldogságunkat jelenti.

A Szentatya ezt követően felidézte a zsinat négy konstitúcióját: a Sacrosanctum Concilium a liturgiáról, a Lumen Gentium az Egyházról, a Dei Verbum az isteni kinyilatkoztatásról, és a Gaudium et Spes az Egyházról a jelen világban.

A II. vatikáni zsinat felhívás volt hitünk szépségeinek újbóli felfedezésére és megismerésére az Úrral való mélyebb kapcsolatunk és keresztény küldetésünk megélése érdekében – hangoztatta Benedek pápa. Szűz Mária, Krisztus és az Egyház Anyja segítsen megvalósítani a zsinati atyák céljait, azt, hogy mindenki megismerhesse az Evangéliumot és találkozni tudjon Jézus Krisztussal, aki az út, az igazság és az élet.

(hh)