Az Osservatore Romano vatikáni napilap különszáma a II. Vatikáni Zsinat 50. évfordulójára

A Zsinat megnyitásának 50. évfordulója jó alkalomnak kínálkozott arra, hogy a Vatikán napilapja különszámmal jelentkezzen október 11-ei dátumával. A Francesco Valiante gondozásában összeállított különszám széles panorámát nyújt a zsinati időszakról, részben az akkor megjelent, de már homályba merült, vagy ritka és kevéssé ismert beszámolók, képek, fényképek és pápai megnyilatkozások tükrében.

A jelenlegi pápa, az ifjú Joseph Ratzinger teológus szakértőként vett részt a nagy egyházi eseményen. XVI. Benedek nyáron éppen a zsinat megnyitásának szentelte egy írását. Ez az eddig kiadatlan szöveg vezeti be a pápa zsinattal kapcsolatos írásait, amelyet a Herder kiadó tett közzé Gerhard Ludwig Müller érsek gondozásában.

Az Osservatore Romano különszáma – október 11-ei dátummal – is ezzel az írással kezdődik, különböző nyelvű hagyományos kiadásaiban, amely a honlapon is olvasható összesen 7 (olasz, angol, spanyol, német, francia, portugál és lengyel) nyelven. A különszámot 40 ezer példányban nyomtatták, kétharmada már elkelt. A fedőlap tervezője egy olasz képzőművésznő, Isabella Ducrot. Az ő képei színesítik a Szentszék havonta megjelenő Nők, egyház és világ c. folyóiratát is. A bresciai VI. Pál intézet kortárs műalkotásainak nagyszerű reprodukciói, az Ansa olasz hírügynökség és az Osservatore Romano fotó archívumának színpompás válogatása teszi valóban különlegessé és művészivé a zsinat megnyitásának 50. évfordulójára megjelent különszámot.

Az 1962 és 1965 között zajló II. Vatikáni Zsinat összehívását meglepetésszerűen jelentette be XXIII. János pápa. Az Osservatore Romano igazgatójának szavai szerint: „a zsinat a XX. század legnagyobb vallási eseménye volt. A történelem során még nem volt példa arra, hogy a világ püspökei ilyen nagy számban gyűltek volna össze. Most itt az ideje, hogy a történelem mérlegére helyezzük a zsinatot, hogy megértsük valódi jelentőségét a hit szempontjából is és felülkerekedjünk a negatív, vagy pozitív mitizáláson. Ezek álltak ugyanis a zsinat történelmi és teológiai értelmezésével kapcsolatos heves viták hátterében. Egyfajta hadjárat történt, ami ugyan nem új a zsinatok történetében, de ami nyilvánvaló nem segítette elő a II. Vatikáni Zsinat helyes értelmezését és befogadását.”

(ik)