A vatikáni magyar kápolna „az egység és a béke jelképe Európa számára”

Boldog II. János Pál 32 évvel ezelőtt, 1980. október 8-án, egy szerdai napon szentelte fel a Szent Péter bazilika altemplomában a Magyarok Nagyasszonya kápolnát. A szertartás nagy esemény volt mind a magyar helyi egyház, mind az egyetemes egyház központja számára.

Az „Osservatore Romano” c. vatikáni napilap másnap, október 9-én fényképekkel illusztrált vezércikkben számolt be a szentmiséről. A szertartás krónikájában többek között a következőket olvashatjuk:

„II. János Pál reggel 7 órakor érkezett meg a vatikáni grottákba, ahol a Szent Péter műhely felelőse, Lino Zanini érsek és Jacques-Paul Martin püspök, a Pápai Ház prefektusa fogadták. A kápolnában helyet foglalt mintegy 20 magyar püspök, élükön Lékai László bíborossal, esztergomi érsekkel. A magyarországi főpásztorokhoz csatlakozott a kismartoni (eisenstadti), valamint a szabadkai püspök (Jugoszláviából)”.

A harmadik oldalon folytatódó beszámoló részletesen leírta a kápolna keletkezésének hosszú történetét, a következő jelzőkkel illetve az új „Cenákulumot”: az egység és a béke jele Európa számára.

Boldog II. János Pál prófétai homíliájának szavai, amelyek ma is rendkívül időszerűek, nem pusztán a magyar hívekhez szóltak, hanem egész Európának, amelyet akkor még fizikai és ideológiai vasfüggöny választott ketté.

A lengyel pápa szentbeszédében felvázolta azt az utat, amely az egységes, közös keresztény hagyományaira épülő Európa felé vezet. Miután méltatta a kápolna oldalfalait díszítő domborművek magyar szentjeit és boldogjait, utalt a II. vatikáni zsinat tanítására, miszerint az életszentség az igazi polgári haladást is elősegíti.

Leszögezte: a szentek művéből született meg a „Krisztus evangéliumára alapozott európai civilizáció és származott az igazi humanizmus kovásza, amelyet áthatottak az örök értékek…A hit eme tanúinak állhatatossága által megnyitott távlat ma is időszerű, és azt a kiváló utat jelenti, amelyen haladva tovább építhetjük a békés, szolidáris és valóban emberi Európát. És legyőzhetjük azokat az ellentéteket és viszályokat, amelyek az egyesek és a nemzetek békéjét fenyegetik”.

Boldog II. János Pál homíliájában megállapította, hogy a kápolna a „művészet szuggesztív erejével jelzi a jelen és a jövő nemzedékeknek a nemzeti öntudatban mindig elevenen élő történelmi pillanatok állandó hívását. E pillanatok kapcsolatban vannak annak a népnek a legmélyebb eszményével, amelynek Krisztushoz való megtérése egybeesik civilizációja kezdetével”.

A pápa kitért a Magyarok Nagyasszonya iránti tiszteletre és áhítatra. „Máriát szakadatlanul segítségül hívta a nép, nemzeti élete sorsdöntő óráiban. Attól az időtől fogva, hogy Szent István a Szent Koronát, a nemzeti egység tisztelt jelképét és az egész népet a legszentebb Szűz gondjaira bízta, egészen a II. világháború fájdalmas és megrázó óráiig, soha sem szakadt meg Magyarország gyermekeinek bizakodó imája Máriához, aki – a zsinat szavaival – anyai szeretetével gondoskodik Fiának testvéreiről…”

A lengyel pápa rámutatott, hogy a kápolna egyben kifejezi a magyar hívek Szent Péter utódához való hűségét, jele annak, hogy a magyar helyi egyház bekapcsolódik Krisztus Egyházának egyetemes közösségébe.

Véletlen egybeesés, hogy azokban a napokban is (szeptember 26-tól október 25-ig) püspöki szinódust tartottak a Vatikánban, mégpedig „A keresztény család feladata a mai világban” témáról. (Ennek nyomán született meg a pápa Familiaris consortio k. apostoli buzdítása, amelyet 1981. november 22-én tett közzé).

A vatikáni napilap első oldalán tájékoztat az ötödik rendes püspöki szinódus „Circuli Minores” – kis köröknek nevezett munkacsoportjainak tevékenységéről. Megtudjuk, hogy a 11 nyelvi munkacsoport 1980. október 6-án, délután 6 órakor kezdte meg megbeszéléseit a 13. általános kongregációt követően, amelyen Joseph Ratzinger bíboros megtartotta második beszámolóját.

Mivel a magyar kápolna felavatására éppen szerdai napon került sor, a szertartást követően II. János Pál a Szent Péter téren megtartotta az általános pápai kihallgatást. „Magyar zarándokok és svájci újságírók” – emelte ki a legnépesebb csoportokat az „Osservatore Romano” cikke az audienciáról szóló tájékoztatójában. Ez volt az őszi időszak első délelőtti kihallgatása, amelyen mintegy 20 ezer zarándok vett részt, különösen jelentős volt a magyar zarándokok jelenléte, akik az anyaországból és számos európai nemzetből, főleg Németországból érkeztek a kápolnaszentelésre.

A pápa a kihallgatás elején elsőnek a magyar zarándokokat köszöntötte – tájékoztatott a vatikáni napilap, idézve II. János Pál szavait: „Az új kápolna, a Magna Domina Hungarorum, jelképezi a magyarok hűségét Péter Székéhez, és azt a szeretetet, amelyet a pápa érez a Szent István által alapított egyház iránt”.

(vm)

Szent István királyunk, halála előtt, Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, s XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára.

Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ra tette át.1980-ban II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilika altemplomában a II. Szilveszter pápától kapott – és a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontott – kápolna helyett az új magyar kápolnát ezen a napon szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.