2012-10-05 17:43:13

Két magyar Himnusz között egy Hunyadi – Pákozdi István atya jegyzete


RealAudioMP3 Felemelő nemzeti élmény volt ott lenni az Operaházban a Hunyadi főpróbáján. Hatalmas felütés volt, nem csak a színházi évad kezdetén, hanem abban a nemes törekvésben, hogy magyar nemzeti értékeinket tegyük láthatóvá, elérhetővé, élvezhetővé, és hogy ezek legyenek a világban szétszóródott honfitársainknak az összetartozás és a hitvallás alkalmai.

Így is lett: a szervezők jóvoltából a szeptember 28-i, pénteki főpróba elsősorban a külhoniaké volt: nemzeti, erdélyi viseletben ültek a lelátókon a csíksomlyói fiatalok, Böjte Csaba ferences gyermekcsapatának egy küldöttsége, a kárpátaljaiak és még sokan mások. Teltház volt, a jelenetek között, a szinte opera-slágerként ismert áriák között felhangzó vastaps – mind azt jelezte: valami nagy dologról van szó.

Ezt érezte az Operaház igazgatója, a külhoniakért felelős államtitkár-asszony és a vendégek képviselője, akik az előadás kezdete előtt beszéltek a még összezárt függöny előtt. A nemzeti színű szalaggal átkötött hatalmas cipók átadása szintén megható látvány volt a legrangosabb magyar dalszínházban.

A csúcs mégis a kétszeri himnusz-éneklés volt: az opera kezdete előtt feltekintettünk az új, mindig megvilágított aranyozott magyar címerre és felállva elénekeltük a Himnuszt. Az utolsó felvonást követő többszörös vastapsnak pedig csak azzal tudtak véget vetni a zenészek, hogy egyre erősödő játékkal újra bevezették nemzeti himnuszunk taktusait, elhangzott az előjáték, mindenki vigyázban állt és aznap este ugyanott, az Operaház falai között újra elhangzott a nemzeti imádság, a magyar Himnusz.

Két magyar himnusz között egy Hunyadi. Nándorfehérvár, Temesvár, Buda, XV. század, XIX. század, XXI. század… Csodálatos ez a híd, amelyet a Hunyadi-opera meg tud teremteni ma is a magyarság lelkében. Szótlanul, a zene hangján, történelmében, művészetében, hitében és hűségében él a nemzet!








All the contents on this site are copyrighted ©.