Az imádkozó egyház – megjelent a Praeconia új száma

Pákozdi István atya, a liturgikus szakfolyóirat főszerkesztőjének ismertetője

Ecclesia orans – a Jézushoz hű, általa alapított és az idők végéig fennmaradó közösség egyik fő jellemzője akkor is, ha a mai ember rohan, az óráját nézi, nincs ideje a természetfelettivel foglalkozni, még szükséges imádságait is lerövidíti, csakhogy minél inkább e világ alakításával törődjön. Az imádkozó Egyház szólít, hív, vonz. Hála Istennek, egyre többen fedezik fel (újra)! És megújulnak ennek szellemében. Világosan látják, imádság nélkül nem építhetjük Isten országát, de a világot sem. Az ezeréves alapítású francia bencés Solesmes imádságos életét, énekkultúráját megpezsdítette az ötven éve összeült Zsinat. A szerzetes atyák az ősi előírásokat megtartva, imádkozva ünnepelnek együtt az Egyházzal, míg a közelükben elő világi hívek kis, családi közösségekbe gyűlnek, ahol a maguk egyszerűségében imádkozzák a zsolozsmát. Ilyen az imádkozó Egyház: sokszínű, sokféle formájú, mégis egyetlen Lélektől vezetett; az imádság Lelke hatja át.

E számunkban Carlo Maria Martini bíboros, jezsuita a hála fontosságáról szól, Tomas Špidlik szintén jezsuita bíboros a szépségről elmélkedik. Tanulmányt olvashatunk Benedikt Kraneman tollából a keresztény ünneplés kultúrájáról, Jakubinyi György erdélyi érsek írását a római kánonban lévő szentekről, a neves liturgikus, Reiner Kaczynski rövid írását a Szentírás és az Eucharisztia kapcsolatáról, Jan-Heiner Tück dolgozatát az ötven éve összeült II. Vatikáni zsinatról. Reprint kiadásban adjuk közre Radó Polikárp bencés teológus munkáját Urunk születésének idejéről. Kajtár Edvárd tanulmánya az iniciáció „szentlelkes” mozzanataira hívja fel a figyelmünket. Kuminetz Géza a zsolozsmáról értekezik, Dolhai Lajos a kultúra és a liturgia kölcsönhatásáról ír. Valéry Bitar a maronita liturgiát mutatja be, Guido Fuchs a templomban való étkezés lehetőségeit latolgatja. A korábban élt jelentős magyar liturgikusok közül Medvigy Mihály piaristát mutatjuk be, akinek „ikonológiáját” is közöljük.

A Dokumentumok között találjuk a pap magánimádságát gyóntatás előtt és a papi lelki tükröt.

A Liturgikus élet rovatunkban szó van az inkulturációról, a Roráte-misékről, találunk egy bűnbánati liturgiát gyermekeknek, egy kis képet Solesmes-ről, valamint a zsolozsmázás digitális csodájáról. Tovább folytatjuk a Liturgikus morzsákat. A Liturgikus kérdésben az oltárterítőkkel foglalkozunk. A Szemlében pedig öt könyvet ismertetünk.

E számunk így kíván betekintést nyújtani imádságos kultúránk alakulásába, fejlődésébe és ösztönzést adni a jobb, elmélyültebb, liturgikusabb imádságra.

Mint azt olvasóink észreveszik, ettől a számtól kezdődően változik folyóiratunk kiadója. Hálásan köszönjük a Szent István Társulatnak, hogy az elsőt követő nyolc számot tördelte, kiadta és terjesztette. Mostantól a lapot tulajdonosa, a MKPK Liturgikus Bizottsága készíti elő, tördeli és terjeszti. Megrendelni a MALEZI címén lehet (1067 Bp., Városligeti fasor 42) a 11100104-18175024-36000001 bankszámlaszámra eljuttatott előfizetési díjjal (2000.- Ft egy évre) lehet. Az egyes számok a megjelenést követő félév múlva a www.liturgia.hu weboldalon is olvashatók lesznek.