„A fundamentalizmus a vallás meghamisítása” – a pápa sajtókonferenciája a Bejrút felé tartó repülőgépen

Szokásához híven XVI. Benedek pápa a három és egy negyed órás repülőúton ez alkalommal is beszélgetést folytatott a kíséretében lévő 89 újságíróval, médiaszakértővel.

A Szentatya francia nyelven válaszolt a következő öt kérdése:

1. kérdés: - Ezekben a napokban olyan rettenetes évfordulókra emlékezik a világ, mint szeptember 11-e, vagy a Sabra és Shatila palesztin menekülttáborokban történt mészárlás. Libanon határain véres polgárháború dúl és több országban állandóan fenyeget az erőszak veszélye. A Szentatya milyen érzésekkel kezdi meg ezt az utat? Támadt olyan gondolata, hogy lemond róla biztonsági okokból, esetleg valaki javasolta, hogy mondja le az utat?

XVI. Benedek pápa: - Nagyon hálás vagyok, hogy beszélgethetek Önökkel. Senki soha nem tanácsolta nekem, hogy mondjak le erről az útról és én soha nem számoltam ezzel a feltevéssel, mert tudom, hogy amikor a helyzet bonyolultabbá válik, akkor még nagyobb szükség van arra, hogy felkínáljuk a testvériség, a bátorítás és a szolidaritás gesztusát. Tehát utazásom célja, hogy az érdekelt feleket párbeszédre szólítsam fel, hogy felhívást intézzek a békére, szemben az erőszakkal, hogy közösen haladjanak előre a problémák megoldása felé vezető úton.

Mindenekelőtt a hála érzése tölt el, hogy ebben a pillanatban meglátogathatom ezt a nagy országot, amely – II. János Pál pápa szavai szerint a találkozás üzenete a térségben a három vallás számára. Hálás vagyok az Úrnak, hogy megadta nekem ezt a lehetőséget, hálás vagyok minden intézménynek és azoknak a személyeknek, akik közreműködtek és közreműködnek az út megvalósulásában. Hálás vagyok mindazoknak, akik imáikkal elkísérve oltalmaznak. Boldog vagyok és meggyőződésem, hogy valós szolgálatot tehetünk az ember és a béke java érdekében.

2. kérdés: - Számos katolikust nyugtalanít a fundamentalizmusok növekedése a föld különböző részein; az agressziónak számos keresztény áldozata van világszerte. Ebben a nehéz és gyakran véres helyzetben az egyház hogyan tud válaszolni az iszlámmal folytatott párbeszéd elkötelezettségére, amelyet Ön is mindig hangsúlyozott?

XVI. Benedek pápa: - A fundamentalizmus mindig a vallás meghamisítása és ellentmond a vallás értelmének, amely éppen ellenkezőleg arra szólít fel, hogy terjesszük Isten békéjét a világon. Tehát az egyház és a vallások elkötelezettsége az, hogy megtisztítsák ezeket a kísértéseket, megvilágítsák a lelkiismereteket úgy, hogy mindenkinek világos képen legyen Istenről. Tiszteletben kell tartanunk egymást. Minden ember Isten képmása és kölcsönös tisztelettel tartozunk egymásnak. A vallás alapvető üzenete ellenzi az erőszakot, amely ugyanolyan hamisítás, mint a fundamentalizmus. A vallás szerepe a lelkiismeretek nevelése, megvilágosítása, megtisztítása a párbeszéd, a kiengesztelődés és a béke érdekében.

3. kérdés: - A demokrácia utáni vágy összefüggésében, amely az ún. „arab tavasszal” együtt Közel-Kelet számos országában tapasztalható, nem áll fenn annak a veszélye, hogy elkerülhetetlenül feszültség jön létre a keresztény kisebbség és az uralkodó többség között, kockáztatva a kereszténység fennmaradását a térségben?

XVI. Benedek pápa: - Önmagában véve az arab tavasz pozitív jelenség: vágy egy nagyobb demokrácia, szabadság, együttműködés után, törekvés az arab öntudat megújulására. Ez a szabadság-kiáltás, amely a kulturális és szakmai téren egyre képzettebb fiatalság részéről érkezik, akik jobban részt kívánnak venni a politikai és társadalmi életben, haladást jelent és nagyon pozitív jelenség, amelyet mi, keresztények is üdvözlünk. Természetesen tudjuk, ismerve a forradalmak történetét, hogy fennáll a veszély: egy ilyen fontos és pozitív szabadság-kiáltás megfeledkezhet a szabadság alapvető dimenziójáról, ami nem más, mint a másikkal szembeni tolerancia.

Tény, hogy az emberi szabadság csak akkor növekedhet, ha másokkal megosztjuk a szolidaritásban, az együttélésben, meghatározott szabályok mellett. Így az arab tavasz is az ezeréves történelem megújítását igényli. A keresztények és az arabok együtt építették ezt a térséget és csak együtt tudnak továbbra is élni. Azt hiszem tehát, hogy fontos a pozitív elemek hangsúlyozása ezekben a mozgalmakban. Fontos, hogy a szabadságot helyesen értelmezzék, és az szolgálja a párbeszéd elmélyítését, nem pedig egyesek mások feletti uralmát.

4. kérdés: - Szentatya, Szíriában, mint azelőtt Irakban, sok keresztény úgy érzi, hogy hazája elhagyására kényszerül. Hogyan szándékozik segíteni a katolikus egyház ebben a helyzetben, hogy ne szűnjön meg a keresztények jelenléte Szíriában és a többi közel-keleti országban?

XVI. Benedek pápa: - Mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy nem csak a keresztények menekülnek, hanem a muzulmánok is. Nagy a veszélye annak, hogy a keresztények eltávolodnak innen és megszűnik jelenlétük ebben a térségben. Mindent meg kell tennünk, hogy segítsük őket hazájukban maradni. Lényeges segítség lenne, ha megszűnnének a háborúk és az erőszak, amelyek a menekülést okozzák. Tehát minden lehetségest meg kell tennünk, hogy abbahagyják az erőszakot. Mit tehetünk a háborúk ellen? Természetesen mindig hirdetni kell a béke üzenetét, világossá kell tenni, hogy az erőszak nem oldja meg soha a problémát, és meg kell szilárdítani a béke erőit. Fontos az újságírók munkája, akik sokat segíthetnek abban, hogy megmutassák: az erőszak pusztít, nem épít, senkinek sem használ.

A kereszténység gesztusai közé tartoznak a Közel-Keletért végzett imanapok, továbbá meg kell mutatni a keresztények és muzulmánok közötti párbeszéd lehetőségeit. Be kell szüntetni a fegyverkereskedelmet. Fegyverek nélkül nem folytatódhatna a háború. A fegyverkereskedelem helyett, ami súlyos bűn, inkább a gondolatokat, a békét, a kreativitást kellene kicserélni a népek között, elfogadni a másikat a különbözőségben, láthatóvá tenni a vallások egymás iránti tiszteletét, az ember, mint Isten teremtménye iránti tiszteletet.

Minden lehetséges gesztust elő kell segíteni, beleértve az anyagiakat is, hogy elősegítsük a háború és az erőszak beszüntetését, hogy mindenki újjáépíthesse az országot.

5. kérdés: - Szentatya, Ön a Közel-Kelet minden keresztényének szóló Apostoli buzdítását hozza el Libanonba, amelynek ma szenved lakossága. Az imán és a szolidaritás érzésén túl, vannak olyan konkrét lépések, amelyeket Nyugat, főleg Európa és Amerika egyházai és katolikusai tehetnek közel-keleti testvéreik támogatására?

XVI. Benedek pápa: - Hatnunk kell a politikai közvéleményre. Fel kell szólítanunk a politikusokat, hogy valóban kötelezzék el magukat minden erejükkel, minden lehetőséget kihasználva, hogy kreatív módon munkálkodjanak a béke érdekében, az erőszak ellen. Mindenkinek részt kell ebben vennie. Részünkről nagyon fontos egy bizonyos értelemben vett figyelmeztető, nevelő és megtisztító tevékenység.

Egyébként karitatív szervezeteinknek anyagilag is segítséget kellene nyújtaniuk. Vannak olyan szervezeteink a Szentföld számára, mint a Szent Sír Lovagok, de ezekben az országokban hasonló szervezetek segíthetnének anyagilag, politikailag és humanitárius szinten. Ismétlem, a szolidaritás látható gesztusai, a nyilvános imanapok befolyásolhatják a közvéleményt és valós hatást érhetnek el.

Meggyőződésünk, hogy az ima hathatós, ha bizalommal és hittel kérjük Istent – válaszolta a Bejrút felé tartó repülőgépen tartott sajtókonferencián XVI. Benedek pápa.

(vm)