Az Evangélium átváltoztató ereje” – nemzetközi konferencia az egyház társadalmi tanításáról
– Végerbauer Richárd diakónus beszámolója
Augusztus 4-e és 9-e
között rendezték meg a Róma közeli Aricciában a Iustitia et Pax Pápai Tanács és a
Dortmundi Szociális Intézet közös konferenciáját, melynek témája a Katolikus Egyház
szociális tanítása és annak gyakorlati megvalósítása volt. A konferencián közel százan
vettek részt Európa különböző országaiból professzorok, papok, kispapok (spanyol,
francia, német, osztrák, szlovák, szlovén, horvát, magyar, román, ukrán, lett, litván).
Mons.
Toso, a Iustitia et Pax Pápai Tanács titkára nyitóbeszédében kiemelte, hogy az ember
a szeretetet – lévén igazsággal teljes –, értékeinek gazdagságában mint megosztott
és másokkal közölt szeretetet tudja megérteni. Az igazság ugyanis „dialogoszt”, dialógust
teremtő „logosz”, azaz megosztás és közösség. – ahogy írja XVI. Benedek pápa is a
Caritas in Veritate kezdetű enciklikájában.
Ma mennyire nehezen érthetőek
ezek. Be van deszkázva a fejünk fölött az ég. Megfigyelhetjük, mára már az áldozat
iránya is megváltozott. Eddig feláldoztuk az Isten, a haza, a család oltárán a sikert,
a karriert, a pénzt, az egót, ma éppen fordítva van ez, hiszen feláldozzuk a siker,
a karrier, a pénz, az egó oltárán az Istent, a hazát, a családot. Be van deszkázva
a fejünk felett az ég. Megváltozott az áldozat iránya. Micsoda különbség! Ma különösen
is nehezen érthető az adás, a szolgálat, a vissza nem bántás fogalma, amiről a Katolikus
Egyház szociális tanítása is beszél.
A katolikus egyház szociális tanítása
nem más, mint a tanító Egyház válasza a szociális kérdésre. Az egyház társadalmi tanításának
alapja az evangélium, témaköreit az evangelizáció szempontjai szerint dolgozza föl.
Az egyház a harmadik évezred küszöbén is „az emberi személy transzendenciájának jele
és őrzője” marad; de az ő dolga az is, hogy az evangélium szociális üzenete ne maradjon
csupán elmélet, hanem a cselekvés alapjává és motivációjává legyen.
Ma inkább,
mint valaha, az Egyház tudatában van annak, hogy szociális üzenete sokkal inkább a
tettek tanúsága által válik hitelessé, mintsem szerkezeti egysége és belső logikája
miatt. Ez a meggyőződés is vezeti akkor, amikor a szegények mellé áll, ami persze
nem kizárólagos.
Jó volt találkozni azokkal a közösségekkel, akik alkoholisták,
hajléktalanok, szenvedélybetegek megsegítésére vállalkoznak. Csak egyet említek: a
Fazenda da Esperança közösség Spanyol alapítású. Ők házakat tartanak fenn, s azokat
karolják fel, akik szeretnének kigyógyulni függőségeikből. Egy évig közösen élnek,
imádkoznak, dolgoznak, magukat látják el. Az egyik drogfüggő könnyes szemmel így beszélt
előttünk: „Családom segítségével rátaláltam erre a közösségre, az első éjszakát ott
töltöttem, másnap reggel elmélkedtünk az evangéliumról, majd rózsafűzért imádkoztunk,
abban a pillanatban éreztem, hogy megváltozott az életem. Megéreztem, hogy Isten itt
van, szeret és hív.”