Elhunyt Lars Rooth svéd jezsuita, a Vatikáni Rádió hajdani munkatársa

Július 21-én Uppsalában, egy idősek otthonában 90 éves korában elhunyt Lars Rooth svéd jezsuita, aki hosszú évekig a Vatikáni Rádió skandináv tagozatának felelőse volt. 1921-ben Stockholmban született. Tanulmányai után egy ideig New York-ban élt, ahol a katolikus hitre tért. A második világháborúban néhány évig önkéntesként szolgált a brit hadseregben. A háború után belépett a jezsuita rendbe, filozófiai és teológiai tanulmányait részben Németországban, részben Angliában végezte. Pappá szentelése után Stockholmban és Uppsalában dolgozott egy katolikus lap szerkesztőjeként, ill. egyetemi lelkészként.

P. Rooth az 50-es évek végén kezdett dolgozni a Vatikáni Rádiónak, amely akkor kezdett kifejlődni: a megalakult skandináv tagozatnak előbb Uppsalából küldött Rómába hangszalagra vett anyagot. Majd Rómába költözött és a 80-as évek elejétől a90-es évek közepéig a skandináv tagozatot vezette. Svéd, norvég és finn nyelvű műsorokat készítettek. E hír szerkesztője és beolvasója, SZF. megjegyzi: Másfél évtizedig lakótársak voltunk a jezsuita Írók Házában és munkatársak itt a VR-nál. Ugyanúgy jellemezném elhunyt rendtársamat, mint P. Lombardi, korábbi programigazgatónk.

P. Lombardi így emlékezett meg róla: „Nagyon-nagyon rokonszenves ember volt, mindig mosolygott, mindig barátságos és nagyon őszinte. Én a kilencvenes évek első felében dolgoztam vele, amikor a Vatikáni Rádió programigazgatója voltam, ő pedig egy idő óta a Skandináv tagozat felelőse. Emlékszem egyik önéletrajzára – mert azt hiszem nem is egyet írt –, amelynek ezt a címet adta: ’More joy than pain’ – vagyis: ’Több öröm, mint szenvedés’. Ezzel nagyon jól kifejezte jellemét. Ebben az önéletrajzában elmondta kalandos életét: önkéntes katona is volt a második világháború alatt, mielőtt belépett volna a jezsuita rendbe; aztán voltak különböző, nem könnyen elmondható tapasztalatai, de mindig az öröm, a reménység, a bizalom, a végtelenül építő szellemiség jellemezte.”

(szf)