2012-07-09 18:20:15

24. Nemzetközi Biblikus Konferencia
A Szeged-Csanádi egyházmegye tudósítása


"Jézustól Krisztusig"- A Jézusba vetett hit fejlődése az Újszövetségi iratokban

XVI. Benedek pápa meghirdette a hit évét, miután egyedülálló módon közzétette Jézus Krisztusról szóló könyvét, ezzel a figyelmet a német nyelvterületen nagy hagyománnyal rendelkező Jézus-kutatásra irányítva. A pápa elmélkedő könyvében Jézus az Isten fia, megváltó, vagyis az egyházban őrzött és történetileg hiteles Jézus-képet erősíti. Az újszövetségi iratok és a bennük található üzenet történeti hitelét az elmúlt évszázadban számos kritika érte. Mára a Jézus életéről szóló vitairodalom szinte áttekinthetetlen méreteket öltött Albert Schweitzer a maga művében kb. 60 Jézus életrajzot számlált össze. Magyarországon hosszú időn át a legnagyobb visszhangot E. Renan műve váltotta ki.

A katolikus Jézus élete kutatás a 19-20. században jórészt kimerült a liberális és racionalista kritikák cáfolataiban, olyannyira, hogy sokáig a forráselméletek vitáját sem vették figyelembe. Lényeges újabb változást hozott a zsidó Jézus élete kutatás amelynek első reprezentatív alakja Klausner, J. (Zsidó Jézus - németül - Jeruzsálem 1922, Berlin 1952. - magyarul - 1993), aki sokkal pozitívabb képet fest a Názáretiről. Klausner cáfolta hogy történetileg alaptalan mítosz terméke lenne Jézus alakja és főleg erkölcsi tanítását értékelve, úgy tekintett rá, mint hiteles zsidó tanítóra, akinek az élete tragédiába torkollot. Szerinte Jézus tanításának hellenizálását a tanítványok végezték el.

A leghíresebb zsidó Jézus-kutatók Martin Buber, Flusser David, Schalom Ben-Chorin, J. Naueshner, Kai Kjaer-hasen Levison, N.P. Ők mindannyian Jézus zsidó identitását hangsúlyozzák és elfogadják testvérnek, mesternek, rabbinak, karizmatikus tanítónak, de természetesen nem fogadják el Isten Fiának, messiásnak, megváltónak. A vita összefoglalását ld. Pinchas Lapide-Ulrich Luz: A zsidó Jézus (Logosz, Bp. 1994.). A Qumráni irodalom és az első századi júdaizmus fényében Vermes Géza mutatta be legérdekesebben Jézust.

Robert Funk és John Dominic Crossan által elindított Jesus seminar a maga frivol, főleg a sajtó számára megfogalmazott állításaival 1985-től a történeti Jézussal kapcsolatos vitás kérdéseket sok esetben vulgarizálta, és a csoport tagjai olyan sokkoló véleményeket is megfogalmaztak, hogy Jézus maga is elborzadt volna az evangéliumok láttán, amelyet róla írtak.

Ezek a szélsőséges vélemények az Újszövetség kulturális hátterének új típusú kutatására, sarkalták a szakértőket, mely a „harmadik szakasz” (Third Quest) vitában öltött testet Észak Amerikában: ennek keretében Jézus személyét és tanítását más vallásalapítókkal vetették egybe. Több jelentős munka foglalkozott a történeti Jézussal: E. P. Sanders: Jézus és a judaizmus (1985), Donald Georgen: Jézus munkássága és üzenete (1986), Richard Horsley: Jézus és az erősek spirálja (1987), Burton Mack: Az ártatlanság mítosza - Márk és keresztény eredetek (1987), J. D. Crossan: A történeti Jézus - egy Földközi tenger vidéki zsidó paraszt élete (1991) és Jézus - egy csodálatos életrajz (1994), J. Meier: Marginal Jews. stb.

Ezek után érdemes megvizsgálnunk az Újszövetségi írásokon belül a Jézusba vetett hit fejlődését. Ugyanazt a hitet Jézusról az újszövetségi szerzők másként fogalmazták meg más-más kulturális közegben és műfajban. Azonban le kell szögeznünk, hogy a szemtanú elbeszélők mindegyike rögzítette nem csak a Jézussal kapcsolatos rendkívüli eseményeket, hanem azt is, ezen események milyen hatást gyakoroltak saját hitbeli szemléletükre. Vagyis a Jézusról szóló történeti tudósításoknak kezdettől fogva szerves része a Jézusba vetett hitről szóló tudósítás. Az a szemlélet, amely mítosznak tekinti a Jézussal kapcsolatos minden vallási információt, olyan Jézus képet akar rekonstruálni, amely inkább a kutató szemléletét tükrözi, mint a korabeli szemtanúk véleményét.

Tudományosan elfogult szemléletről tanúskodik az a prekoncepció is, hogy az újszövetségi iratok elfogultak, és a Biblián kívüli tudósítók objektívek. Josephus Flavius, vagy Tacitus írásait éppen úgy átjárja a vallásos gondolkodás és az események értelmezésének szándéka, mint az evangéliumok írásait. Ezért fontos megvizsgálni, hogy az újszövetségi iratokon belül hogyan fejlődik a Jézusba vetett hit, és milyen terminológiai változásokon megy keresztül.

A szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciáról

Az elmúlt 24 évben a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia a volt kelet-európai országokban a legnagyobb biblikus konferenciává nőtte ki magát. 3105-en voltak kíváncsiak a seregszemlére, 230 előadás hangzott el, és 21 konferenciakötetet jelentet meg az előadások alapján. Az eddigi összes előadó közel fele, 121 professzor érkezett külföldről. Minden neves határainkon túli magyar biblikusnak lehetőséget adtunk az előadásra és a publikálásra, hogy a hazai közönség is megismerhesse őket. Az előadások szövegét tartalmazó köteteket pedig a kisebbségi magyar területekre is eljuttattuk.

A konferencia megvalósulását kezdetben Valentiny Géza Bécsben élő pápai prelátus, majd a Magyar Katolikus Püspöki Kar, ezt követően Gyulay Endre püspök, később pedig civil szervezetek - többek között a szegedi Rotary Klub - is segítették, most pedig Dr. Kiss-Rigó László püspök és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola támogatja.

2010-ben Joachim Gnilka professzorról konferenciánk hűséges támogatójáról díjat neveztünk el, amelyet minden évben egy olyan kutatónak adományozzuk, aki a legtöbbet tette a magyarországi biblikum fejlődéséért. Az idén ezt a díjat Farkasfalvy Dénes OCist. nyugalmazott apátnak (Dallas, USA) szeretnénk átadni, egyben a szélesebb közönség számára is ismertté tenni nevét. Főtisztelendő Farkasfalvy Dénes egyetlen magyarként tagja volt a Pápai Biblikus Bizottságnak már Boldog II. János Pál pápa idejében, és máig XVI. Benedek pápa közeli munkatársa.


Szeged, 2012. Július 2.


Dr. Benyik György konferenciaigazgató

HELYSZÍN: GÁL FERENC HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA (H-6720 Szeged Dóm tér 6.)

IDŐPONT: 2012. AUGUSZTUS 21-23.

Elérhetőségek: Tel./Fax: (+36-62) 425-738 Villámposta: benyik.gyorgy@gmail.com

A Konferencia védnökei:
Dr. Kiss-Rigó László püspök, Szeged-Csanádi Egyházmegye
Dr. Jakubinyi György érsek, Gyulafehérvári Egyházmegye
Prof Dr. Szuromi Szabolcs, rektor, PPKE
Prof Dr. Joachim Gnilka









All the contents on this site are copyrighted ©.