A libanoni pátriárka Antióchiába látogat Szent Péter és Szent Pál ünnepén

Bechara Rai maronita pátriárka szerdán Törökországba utazott lelkipásztori látogatásra. Ennek során felkereste Adana, Tartous, Antióchia, Mersin és Iskenderun településeket. Június 29-én, pénteken Szent Péter és Szent Pál ünnepén a pátriárka szentmisét mutatott be Antióchiában abban a templomban, amelyet a hagyomány szerint Szent Péter idejében (Kr. u. 40-50 között) vájtak egy hegy oldalába, és amelyet maga az apostol is használt. A maronita egyház pátriárkája az „antióchiai” címet is viseli, mivel az antióchiai apostoli hagyományhoz kötődik. Törökország történelmi örökségnek tekinti a templomot, de engedélyezi, hogy alkalmanként szentmisét mutassanak be és ott imádkozzanak, pl. Karácsonykor illetve Szent Péter és Szent Pál ünnepén.

Rai pátriárka első alkalommal celebrált szentmisét ebben a templomban és antióchiai zarándoklata is egyedülálló a maronita egyház történetében. Az Apostolok Cselekedetei elmondása szerint Jézus tanítványait, akik zsidó és pogány származásúak voltak, Antióchiában nevezték először keresztényeknek. A maronita pátriárka „Antióchia és egész Kelet pátriárkája” címet viseli annak az időszaknak az emlékére, amikor kulturális és demográfiai szempontból Antióchia városa volt a római birodalom egyik legpezsgőbb központja. Az apostolok idejében több mint fél millió lakója volt és a születőben levő kereszténység fejlődésének egyik fontos kiindulási pontjává vált.

Bechara Rai pátriárkát elkíséri útjára helyettese Boulos Sayah érsek is. A többtagú delegáció találkozik a török hatóságokkal is. A maroniták alapítványa repülőgépen szállított a helyszínre több száz maronita képviselőt és újságírókat. A szentmisét Antióchiában pénteken fél 12-kor mutatták be, amelyet a Télé-lumiere, libanoni katolikus televízió közvetített.

Néhány hónappal ezelőtt Bechara Rai pátriárka Ankarába látogatott, hogy felvegye a kapcsolatot a török vallási és polgári hatóságokkal, amelyek egyre nyitottabbá válnak a vallásközi párbeszédre. Demográfiai szempontból a maronita jelenlét a régióban nem jelentős. Antióchiában két maronita család él, Mersinben száz, Iskenderunban harminc hívő. Szent Pál szülővárosában Tarzuszban a XX. század 20-as éveiben gazdasági fellendülés következett be, amelynek köszönhetően számos libanoni keresztény dolgozott itt a fa és gyapottermelésben. Az Antonini-szerzetesek rendje abban az időben iskolával és rendházzal is rendelkezett a városban. Az utóbbi időben a török hatóságok nyitásra utaló gesztusokat tettek az ortodox egyház irányába, visszaadva jogos tulajdonosaiknak a korábban elkobzott egyes épületeiket. A maronita egyház is abban reménykedik, hogy a laicizmus időszakában, az első világháborút követően kisajátított tulajdonait visszakapja.

(sv)