Megtalálták Origenész 29 kiadatlan homíliáját

A müncheni Bajor Állami Könyvtárban megtalálták Origenész, a nagy alexandriai egyházatya görög nyelvű zsoltár-magyarázatait. A patrológia világában szenzációsnak számító hírt maga a müncheni könyvtár tette közzé hivatalosan június 12-én kedden. Ezek szerint egy olasz származású levéltáros, Marina Molin Pradel ez év április 5-én, éppen Nagycsütörtökön kezdett tanulmányozni egy XI. századból származó görög kódexet, leltári névvel a „Monacense görög 314”-et. A kódex borítólapja görög betűkkel hozza: „Homiliai eisz pszaltérion” – vagyis szentbeszédek a zsoltárokról. A levéltáros észrevette, hogy ezek a zsoltár-magyarázatok megfelelnek a Rufinusz által az V. században latinra fordított Origenész zsoltár-homíliáknak. Alapos vizsgálat később pontosan kiderítette, hogy a kódexnek mind a 29 homíliája Origenésztől származik és az egyházatya eredeti nyelvén, görögül hozza az addig kiadatlan beszédeket.

Az Osservatore Romano szerdai számában Manlio Simonetti, a római Augustianum Patrisztikus Intézet nyugalmazott professzora „A megtalált Origenész” címmel hosszú tanulmányt írt a páratlan felfedezésről. Szerinte azért is maradhatott ismeretlen eddig a kódex, mert 553-ban, az ötödik konstantinápolyi egyetemes zsinat néhány Origenésznek tulajdonított tanítást elítélt, ezért a későbbi századok az „emlékezet átka”, a damnatio memoriae miatt nem tüntették fel a tiltott szerző nevét.

Origenész nagyon sok művet hagyott ránk, főleg a Szentírást magyarázta. Naponta prédikált, beszédeit gyorsírók jegyezték fel. E nagyszámú mű - sajnos éppen az eredeti görög nyelven - jórészt elveszett a zsinati elítélést követően. Szerencsére azonban Nyugaton többnyire nem vették figyelembe az ítéletet, ezért sokkal szabadabban lehetett itt olvasni és idézni őt. Például a negyedik század nagy milánói püspökre, Szent Ambrusra Origenész nagy hatást gyakorolt, aki sokat idéz az „alexandriaitól”. Origenésznek különösen a görög nyelvű zsoltárkommentárjai vesztek el az idők során, éppen ezért is olyan fontos a mostani felfedezés – írja Simonetti professzor.

Origenész „rehabilitálására” csak későn, a 20. században került sor, főként Jean Daniélou és Henry de Lubac munkássága révén. Ők az ötvenes években – éppen a II. Vatikáni Zsinat előtt – hívták fel a figyelmet az origenészi teológia jelentőségére. Végül maga Benedek pápa szentesítette hivatalosan a nagy alexandriai egyházatya, Origenész teológiai hagyatékát, amikor a szerdai általános kihallgatás katekéziseinek egész sorát szentelte Origenész személyének és tanításának. Hogy ez a mostani felfedezés éppen Münchenben történt, Joseph Ratzinger egykori székvárosában és szülőhelye közelében, minden bizonnyal jelzésértékű, véli Simonetti professzor és megjegyzi: ez a sikeres felfedezés éppen egy európai nagyváros könyvtárában történt. Ez arra utal, hogy sok ismeretlen kincset rejtenek még ezek a könyvtárak, ennélfogva az alapos és tudományos igényű katalogizálásra még nagyobb figyelmet kell szentelni az illetékeseknek.

(vl)