Az antiszemitizmus a keresztény hit elárulása – nyilatkozta Koch bíboros

Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának, valamint a Zsidósággal való Vallási Kapcsolatok Szentszéki Bizottságának elnöke előadást tartott a római Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen, „A Nostra Aetate-ra építve: a keresztény-zsidó párbeszéd 50 éve” címmel. „A zsidók és a keresztények közötti spirituális testvériség szilárd és örökös alapja a Szentírásban található” – ez a bizonyosság volt a bíboros eszmefuttatásának kiindulópontja.

A Nostra Aetate zsinati nyilatkozatra, amely az egyház és a nem keresztény vallások közötti kapcsolatokat tárgyalja, ma is úgy tekintünk, mint a katolikus egyház és a zsidóság közötti párbeszéd alapvető dokumentumára. Koch bíboros felidézte a második világháború rettenetes eseményeit, a Shoa semmihez sem hasonlítható szörnyűségeit, megállapítva, hogy keresztények voltak mind a tettesek, mind az áldozatok között. A nagy tömegek passzív nézői voltak a történéseknek, behunyták szemüket, hogy ne lássák a sok brutalitást.

A Shoa kérdéssé és egyben váddá vált a keresztények számára. A világháború után tehát szükségessé vált, hogy megfelelő teológiai megfontolások után újrafogalmazzák az egyház és a zsidóság közötti kapcsolatokat. Ennek eredményeként született meg a Nostra Aetate zsinati nyilatkozat.

A II. vatikáni zsinattal megkezdődött új korszaknak azonban újabb és újabb próbákat kell kiállnia. Az antiszemitizmus csapását látszólag nem lehet korunkban gyökeresen felszámolni. A keresztény teológiában is fel-felmerül a II. században élt Marcion antiszemitizmusa illetve a zsidóellenesség. A katolikus egyház tehát kijelenti, hogy a zsidóellenesség és Marcion tanai elárulják magát a keresztény hitet.

A II. vatikáni zsinat felszólítása, hogy terjesszük a kölcsönös megértést és tiszteletet a zsidók és a keresztények között, továbbra is időszerű és megfelelő figyelmet igényel. Ez a nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy biztosítsuk: soha ne térjen vissza a keresztények és zsidók közötti eltávolodás veszélye. Mindkét fél továbbra is legyen tudatában spirituális azonosságainak. Tegyenek tanúságot a békéről és a kiengesztelődésről egy olyan világban, amelyre nem jellemző a kiengesztelődés. Jelentsenek áldást ne csak egymás, hanem az egész világ számára – mondta Kurt Koch bíboros.

A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának és a Zsidósággal való Vallási Kapcsolatok Szentszéki Bizottságának elnöke emlékeztetett a zsidók és katolikusok közötti párbeszéd állomásaira, kiemelve II. János Pál és XVI. Benedek pápák elkötelezettségét.
II. János Pál volt az első pápa, aki felkeresett egy zsinagógát, aki Auschwitzban járt, továbbá aki elment a jeruzsálemi Siratófalhoz, találkozott főrabbikkal. Ezt tette XVI. Benedek pápa is, aki az elmúlt hét évben végigjárta II. János Pál hosszú pápaságának állomásait.

Ratzinger pápa nem sokkal megválasztása után, 2005-ben Németországban tett apostoli látogatásakor felkeresett egy zsinagógát, majd az Egyesült Államokban több zsinagógát is meglátogatott. XVI. Benedek kereste fel a legtöbb zsinagógát a pápák közül.

Az Angelicum Pápai Egyetem rendezvényén jelen volt Jack Bemporad rabbi, a II. János Pál nevét viselő vallásközi párbeszéd központ igazgatója.

Rádiónknak adott interjújában a nagypénteki imáról mondta el véleményét, amelynek megfogalmazását zsidók és egyes katolikusok is megkérdőjelezték. Bemporad rabbi szerint Koch bíboros nagyon világosan kifejtette: csak akkor lehetne nehezményezni az ima szövegét, ha úgy értelmeznék, mint a zsidók megtérítésére irányuló erőfeszítést. A bíboros azonban egyértelműen megállapította: ez egyáltalán nem áll a katolikus egyház szándékában.

(vm)