A „Pogányok udvara” kezdeményezés barcelonai találkozójáról
„Művészet, szépség és transzcendencia” – ez volt a témája a Kultúra Pápai Tanácsa
által elindított „Pogányok udvara” elnevezésű programsorozat újabb összejövetelének,
amelyet a barcelonai katalán művészet nemzeti múzeumában tartottak az elmúlt napokban.
A korábbiakhoz hasonlóan ez a találkozó is alkalmat adott a hívő és nem hívő emberek
közötti párbeszédre ezúttal a művészetről, a szépségről, a spiritualitásról.
„Fiatal
koromban keresztényellenesnek éreztem magam, aztán ateista lettem és agnosztikus,
de nem voltam elégedett. Ma egy folyamatosan kereső embernek vallom magam, aki a barátságban
és a művészetben megoldást talál a belső törésre” – hangzott a spanyol esztétika professzor,
az esemény egyik előadójának vallomása.
Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra
Pápai Tanácsának elnöke az eseményen mondott beszédében megállapította, hogy „a misztérium
és a spirituális feszültség a szépségben és a vallásban kereszteződnek és segítenek
a felületesség legyőzésében”. Ez igaz a kortárs egyházi művészetre is – erősítette
meg Micol Forti asszony, a Vatikáni Múzeumok munkatársa –, amely nem egyszerű ismétlésként,
másolatként mutatja be a hagyományokat, hanem ösztönzést ad a dolgok valódi mivoltának
újrafelfedezéséhez.
Rádiónk munkatársa a helyszínen interjút készített a teológus,
filozófus Francisco Torralba Roselló professzorral, a találkozó egyik résztvevőjével,
akit elsőként a „Pogányok udvara” kezdeményezés helyválasztásáról kérdezett. A professzor
elmondta, hogy Barcelona mindig is a párbeszéd és az együttélés földje volt, ahol
hívők és nem hívők élnek együtt évszázadok óta. A találkozó témájával kapcsolatban
kifejtette, hogy a művészet, a zene, a természet szépsége már önmagukban is Isten
szépségének megnyilvánulásai. A nem hívő emberek számára a szépség a transzcendenciára,
az elmélkedésre való meghívás, amely elvezethet a misztériumhoz. Ehhez nagy segítséget
jelenthet a hívő emberek kommunikációja, amely érthető és világos nyelvezet kell,
hogy legyen, olyan, amely mindenkihez szól – hangsúlyozta a katalán professzor. Jézus
nyelvezete is ilyen, vagyis mindenkihez szól: példabeszédeivel, hasonlataival arra
törekedett, hogy mindenkit megszólítson. Így kell tennie a mai keresztény embernek
is – magyarázta a „Pogányok udvara” kezdeményezés barcelonai résztvevője rádiónk munkatársának.