A Pápai Magyar Intézet növendékei Veronában – Tóth Tamás atya, az intézmény rektorának
beszámolója
A Pápai Magyar Intézet
idei tavaszi kirándulásán Veronába, az Intézet olasz növendéke, a patrisztikából doktorátusát
író Paolo Cordioli egyházmegyéjébe látogatott el április 29. és május 1. között. A
kirándulás egyik fontos célja az volt, hogy a PMI-sek ezáltal is valamivel jobban
megismerjék a tanulmányaik idejére nekik otthont adó országot és az olasz Egyházat.
Az
Adige folyó kanyarulatánál található, Rómától mintegy 500 kilométerre északra fekvő,
az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított város a római kortól kezdve kapott
egyre nagyobb jelentőséget, hiszen fontos utak találkozásánál épült. Többek között
olyan római emlékek mint az aréna, a színház vagy a városkapuk erre az időszakra emlékeztetnek.
Később Theodorik gót (474-526) illetve itáliai (493-tól) király is ide tette a székhelyét,
miután 489-ben elfoglalta a várost. A középkorban önálló államként működött Verona.
Ebben a korban játszódik a két veronai nemes, Rómeó és Júlia története is. 1347-ben
a város akkori urának, Mastino della Scalának vendégeként a nápolyi hadjáratra induló
I. (Nagy) Lajos király (1342-1382) is megfordult itt. A XVIII-XIX. század fordulóján
hol francia hol osztrák kézen volt a város, míg 1814-től a Habsburg monarchia része
volt, 1866-ban pedig Olaszországhoz csatlakozott.
A város feltehetőleg már
a III. században, de a IV. században biztosan püspöki székhely volt. Egyik leghíresebb
püspöke Szent Zénó, akinek a halála 1640. évfordulójára emlékeznek ebben az évben.
A tiszteletére épült Szent Zénó bazilika a X-XI. századi román stílusú építészet emléke
is egyben. A XII. századi Székesegyházban, amelyben az ókeresztény, IV. és V. századi
bazilikák maradványi is láthatóak, találjuk a Szűz Mária Mennybevétele mellékoltárképét,
Tiziano Vecellio alkotását; a képnek közvetve magyar vonatkozása is van, hiszen Tiziano
egy másik Nagyboldogasszony-képének a másolatát festette meg Michelangelo Grigoletti
az esztergomi prímási bazilika főoltárképének. Kicsit később, a XIII-XV. században
épült a freskóiról híres Szent Anasztázia templom.
A Veronai Egyházmegye püspöke,
Giuseppe Zenti is fogadta a Pápai Magyar Intézet rektorát és növendékeit. Az ősi egyházmegyének
mintegy 800.000 lakosa van 381 plébánián, a papság létszáma kb. 700 egyházmegyés és
400 szerzetespap. Az Egyházmegye nemcsak kis- és nagyszemináriumot, de lelkigyakorlatos
és továbbképző házakat is működtet.
A PMI-sek ellátogattak a közeli Custozába
(régebbi osztrák ill. magyar nevén Custozza), az 1866-os osztrák-olasz custozzai csata
színhelyére, hogy hazájukért is imádkozzanak, hiszen számos magyar katona nyugszik
itt. A sok áldozatot követelő csata ugyan osztrák győzelemmel zárult, a háborút azonban
Olaszország nyerte meg. A térségben a harcok során elhunytak maradványait az akkori
helyi plébános kezdeményezésére létrejött emlékmű alatt lévő osszáriumban helyezték
el, itt róhatjuk le kegyeletünket az akkori Magyar Királyság területéről származó
hősök csontjai előtt is.
A csoport tagjai hazafelé rövid látogatást tettek
Modenában, a d’Este család székvárosában – innen származott Estei Hippolit bíboros,
esztergomi érsek (1487-1497) is –, valamint Maranellóban, a Ferrari Múzeumban.