Járjatok Avilai Szent János nyomdokain – a Szentatya beszéde a római Pápai Spanyol
Kollégium növendékeihez
XVI. Benedek pápa május 10-én délben fogadta a római Pápai Spanyol Kollégium elöljáróit,
valamint szeminarista és pap növendékeit, akik az Örök Városban végzik egyházi tanulmányaikat.
Az eseményre az intézmény jelenlegi székhelyének 50 éves évfordulója, továbbá a spanyol
papság védőszentje, Avilai Szent János liturgikus ünnepe adott alkalmat.
A
Szentatya az Apostoli Palota Kelemen termében találkozott a spanyol kollégium közösségével,
akiknek a szentéletű papság jelentőségéről szólt. A papok küldetése, hogy a bennük
élő Krisztust elvigyék az emberekhez és mindezt azzal a lángoló szeretettel tegyék,
amelyről a spanyol pap, Avilai Szent János is tanúságot tett. (Itt jegyezzük meg,
hogy Benedek pápa a madridi Ifjúsági Világtalálkozó alkalmával is kifejezte szándékát
arra, hogy Avilai Szent Jánosnak az egyházdoktor címet adományozza.)
A Szentatya
az életszentségen túl a papok nevelésének, képzésének jelentőségéről is beszélt, amely
az egyház számára elsődleges szerepet tölt be. A pápa ennek kapcsán emlékeztette a
jelenlévő növendékek arra, hogy mit is jelent római tartózkodásuk és miért is kerültek
ők a pápai spanyol kollégiumba. Tanulmányaik során sose saját maguk érdekeit helyezzék
az előtérbe – figyelmeztetett a Szentatya. Mindig Isten népének szolgálata legyen
a legfontosabb számukra, amelynek szüksége van az életszentségre vezető képzett és
felkészült lelkipásztorokra.
A pápa emlékeztette a spanyol szeminaristákat
és papokat arra, hogy nem lehet Krisztushoz vinni az embereket, sem pedig felismerni
az Urat a betegekben és a szegényekben mindaddig, amíg a kitartó és a buzgó imában
fel nem fedezik Őt. Fontos tehát a személyes kapcsolat azzal, akit hirdetünk, ünneplünk
és magunkhoz veszünk. Ez a papi lelkiség alapja: legyetek tehát a Jó Pásztor élő tanúságtevői
és látható jelei a világban – buzdított a Szentatya. Példaként Avilai Szent Jánost
állította a jelenlévő spanyol szeminaristák és papok elé, aki a Szentírás, az egyházatyák,
a zsinatok, a liturgikus és teológiai források ismerete, valamint az egyház iránti
hűséges és testvéri szeretete által az egyház nehéz történelmi időszakában is igaz
hitszónokká tudott válni.
A Szentatya beszéde végén arra buzdította a római
Pápai Spanyol Kollégium növendékeit, hogy Avilai Szent János nyomdokain járva végezzék
papi szolgálatukat: egyszerű, buzgó életet éljenek testvéri szeretetben a Boldogságos
Szűz Máriával, minden pap Édesanyjával.