Az örök életre vagyunk rendelve - Mindszenty-zarándoklat Esztergomban

Kovács Gergely okl. posztulátor beszámol a május 5-i engesztelő zarándoklatról:

Két évtizede Magyarország felszabadulásával sok új hagyomány teremtődött. Ilyen az országos Mindszenty-zarándoklat is, melynek kezdeményezése a budapest-városmajori plébánia közösségének köszönhető. Éppen húsz éve, az 1991. május 4-én lezajlott újratemetés egyéves évfordulóján boldogemlékű Szekendy Ferenc atya vezetésével a plébánia zarándoklatot szervezett Mindszenty bíboros esztergomi sírjához.

Ekkor azzal a kéréssel fordultak Paskai László bíboroshoz, hogy Esztergomban, minden év május elején rendezzen a főegyházmegye országos engesztelő Mindszenty-zarándoklatot. A kérés 1993. május 8-án teljesült először, és azóta minden évben, a hercegprímás égi születésnapjához közeleső szombaton megrendezi ezt a szép ünnepét a magyar egyház.

A Mindszenty-zarándoklat a kezdet kezdetétől a hívek széles rétegeit vonzza és jelentőségében mára már országos jelentőségén is túlmutat. Az újjáépített Mária Valéria híd 2001-es felavatása óta rendszeressé vált a felvidéki hívek részvétele, idén pedig Erdő Péter bíboros meghívására a szentbeszédet Carlo Caffarra bíboros, bolognai érsek mondta, aki a hercegprímás életpéldájának aktualitásáról, a saját és a világegyház Mindszenty-tiszteletéről tett értékes tanúságot.

Caffarra bíboros homíliájában a Krisztus-követés szemszögéből vizsgálta Mindszenty bíboros életét. „Jézus, a politikai hatalommal szemközt, amely nem habozott elítélni őt annak ellenére, hogy elismerte ártatlanságát, tanúságot tett az igazságról.” A hercegprímás ugyanennek „az igazságnak a tanúja volt egy erőszakos, hazugságra épített rendszerben”. „Engedte, hogy Jézusnak ez a tanúságtétele átjárja személyét, benne maradjon, és ez legyen a forrása gondolkodásának, cselekedeteinek és igehirdetésének. Azon emberek egyike volt, akik »birtokában voltak Jézus tanúságának«.”

Ez a tanúságtétel az Egyház kétezer éves története során azért vont magára mindig ellenkezést és üldöztetést, mert gyökeresen más emberkép az alapja, mint amit a világ képvisel: az üdvösségre rendelt ember méltóságának felismerése és vállalása. „Isten Szolgája nem helyezett szembe a (kommunista) hatalommal mást, mint Jézus(nak ezt a) tanúságát, amelynek birtokában volt: annak tanúságát, hogy Isten az első.” Ezért volt ő is „az igazság „jelzőlámpása”.

A hercegprímás életének másik mozgatórugóját ezzel az Emlékiratokból kiválasztott Mindszenty-idézettel mutatta be a bolognai érsek: „Még ha meg is kellet ismernem a gyűlölet borzalmas voltát, még ha arcába is kellett néznem az ördögnek, éppen a börtön mutatta meg a számomra, hogy a szeretet legyen az életem vezérlő elve”.

Igazság és szeretet, e két szóban összegezhető Isten Szolgája Krisztus-követése, életszentségének és vértanú sorsának nagysága, melynek értékét és aktualitását a mai Isten-, ember- és keresztényellenes európai tendenciák teszik egyre világosabbá. „Kövessük őt a hitben!” – kérte a szentírás szavait idézve Caffarra bíboros –, mert Mindszenty bíboros élete „figyelmeztet bennünket lelkiismeretünk szavára, amely azt mondja, hogy vannak olyan erkölcsi igazságok és értékek, amelyekért készen kell lennünk akár az életünket is odaadni, mivel ha ezeket elárulja egy ember vagy egy nemzet, akkor önmagát árulja és veszíti el.”

Szentbeszédét a bolognai érsek egy személyes vonatkozással zárta, melyből kiderült, hogy családja és különösen édesapja milyen nagyra becsülte a hitvalló magyar bíborost, és ez útmutatásul szolgált az ő számára is a papság felé vezető úton. Megható volt Caffarra bíboros tanúságtétele, ezt a tolmácsolás ellenére érezni lehetett az egész ünneplő közösségen.

Ha megfigyeljük az idei évforduló bíborosi, püspöki megnyilatkozásait, rendezvényeit és a Mindszenty-zarándoklatnak ezt a gyönyörű szentbeszédét, örömmel tapasztalhatjuk, hogy Istennek hála beérett Mindszenty bíboros tanítása és életpéldája, és most már a lényege kerül egyre jobban a figyelmünk előterébe: hitvallása, igehirdetése, tanúságtétele és az életszentsége.

A jubileumi rendezvényeknek sincs vége, sorra nyílnak az ország különböző pontjain a megemlékező kiállítások, és megkezdődött az előkészület az őszi gyalogos máriaremetei Mindszenty-zarádoklatra is. Az engesztelés jegyében felelevenítve a hercegprímás egykori kezdeményezését ez a hagyomány is a városmajori plébániához fűződik, a rendszerváltozást követően először 1990. május 12-én került megrendezésre.

Ahogy most Esztergomban, úgy a jubileumi év során és Máriaremetén is Egyházunkért, hazánkért imádkozunk, valamint Isten Szolgája Mindszenty József bíboros mielőbbi boldoggá- és szentté avatásáért!