„A Krisztushoz és egyházához hűséges Mindszenty bíborosra emlékezünk” – Saraiva Martins bíboros homíliája

Rómában május 4-én, pénteken emlékeztek meg Mindszenty József bíborosról, halálának 37. évfordulója alkalmából. A szentmisét a hagyománynak megfelelően a Santo Stefano Rotondo ősi bazilikában, a bíboros egykori címtemplomában mutatták be. A koncelebrációt a portugál José Saraiva Martins bíboros, a Szentté avatási ügyek nyugalmazott prefektusa vezette.

A koncelebrálók között volt P. Vincenzo Criscuolo O.F.M. Cap. kapucinus atya, a Szentté avatási Kongregáció általános relátora, Németh László pápai prelátus, a Szent István Alapítvány elnöke, Tóth Tamás atya, a római Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora, valamint római kollégiumok rektorai, Rómában élő magyar papok, közöttük P. Ruppert József piarista, P. Melo Lajos domonkos, a Santa Maria Maggiore bazilika magyar gyóntatója.

A szertartáson jelen volt Győriványi Gábor Magyarország szentszéki nagykövete, valamint a következő országok szentszéki nagykövetei. Részt vettek a szentmisén a Rómában élő magyar szerzetesnők képviselői is. Az oltárszolgálatot a Német-Magyar Kollégium magyar növendékei végezték.

„Ezen a szentmisén Isten Szolgájára, Mindszenty József bíborosra emlékezünk halálának 37. és születésének 120. évfordulóján” – kezdte homíliájában Saraiva Martins bíboros. A portugál főpásztor nagy örömének adott hangot, hogy a főcelebránsa lehet ennek a fontos évfordulónak, amely a Krisztushoz és egyházához hűséges, híres bíborosra emlékezik.

Nem felejthetjük el, hogy ezt az ünnepséget megvilágítja Mindszenty bíboros teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálása hírének öröme, amelyet a Vatikáni Rádió is bejelentett március 27-én. Saraiva Martins bíboros idézte Erdő Péter bíboros szavait, miszerint a döntés egy szenvedésekkel teli korszak lezárását jelenti, amely hozzájárul a magyar nép lelki felemelkedéséhez.

XII. Piusz pápa 1946-ban kreálta bíborossá Mindszenty József esztergomi érseket, Magyarország prímását és ezt a templomot jelölte ki címtemplomául. A boldog emlékű bíboros azonban mindössze csak háromszor járhatott itt. 1945-ben, amikor Rómába jött, hogy megköszönje érseki kinevezését; 1946-ban, amikor birtokba vette címtemplomát; valamint 1971-ben, amikor 15 év után elhagyta az Egyesült Államok budapesti Nagykövetségét és Rómába érkezett.

Rövid római tartózkodás után a bécsi Pázmáneumban telepedett le, amely az esztergomi főegyházmegye, vagyis az ő tulajdona volt. Onnan számos lelkipásztori utat tett, hogy felkeresse a világ minden táján szétszóratásban élő magyar emigránsokat. Járt az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és természetesen számos európai országban.

Az 1975-ös szentévben a tervek szerint visszatért volna Rómába, pontosan címtemplomába. A magyar emigránsok ugyanis a Szentévre zarándoklatot szerettek volna szervezni és meggyőzték a bíborost, hogy térjen vissza Rómába és mutasson be szentmisét címtemplomában a világ minden részéről érkezett magyar zarándokoknak, egyben találkozzon VI. Pál pápával. A bíboros 1975. május 6-án bekövetkezett halála azonban tragikusan megakadályozta ennek a szép tervnek a megvalósulását.

A bíboros földi maradványait, amelyeket ideiglenesen Mariazellben helyeztek örök nyugalomra, a híres osztrák Mária kegyhelyen, később, végrendeletének megfelelően, 1991. május 4-én Esztergomba vitték át, és a legnagyobb magyar templom kriptájában temették el. Attól kezdve minden évben a bíboros halálának évfordulóján zarándoklatot szerveznek emlékére.

A római magyarok közössége rendszeresen nagy odaadással csatlakozik évek óta az esztergomi szertartáshoz, megemlékezve a magyar egyház nagy főpapjáról római címtemplomában. Ma is összegyűltünk ebben a templomban, hogy lélekben csatlakozzunk Erdő Péter bíboroshoz, a papokhoz és szerzetesekhez, valamint a sok világi hívőhöz, akik szombaton az esztergomi bazilikában szentmisével emlékeznek meg Mindszenty bíborosról.
1776-ban VI. Piusz pápa lebonttatta a Szent Péter bazilika melletti Szent István templomot, ahol az első szent magyar királyt tisztelték, és amely előzőleg Szent István vértanú diakónus nevét viselte. A pápa, hogy ne szűnjön meg a magyar Szent István tisztelete az Örök Városban, elrendelte, hogy a Santo Stefano Rotondo bazilikában építsenek egy kápolnát Szent István király tiszteletére, hogy a Germanicum et Hungaricum kollégium diákjai megtarthassák ott liturgikus ünnepét.

Mindszenty bíboros számára nagyon fontos volt Magyarország ezeréves története. Mint Hercegprímás felelősséget érzett a magyar nemzetért. Annyi háború és harc évszázadai után, amelyek akadályozták a magyar egyház és a Szentszék kapcsolatait, a világháború után szerette volna helyreállítani azt a kapcsolatot, amely István királlyal kezdődött, aki nemzetét Péter utódaihoz kapcsolta, akitől a koronát kapta.

Így a bíboros folytatta és megerősítette volna nemzete ezeréves hagyományát, amely az első Szent Királyig nyúlt vissza. A pápához, Péter utódához való hűség ugyanis integráns részét alkotta ennek a hagyománynak. Ebben a törekvésében a bíboros mindig támaszra talált XII. Piusz személyében, aki több ízben is megnyilatkozott a bíboros érdekében; például 1949-ben, elítélésekor, vagy 1956-ban, a magyar forradalom idején.

Az idei megemlékezésen nem feledhetjük, hogy a bíboros 120 évvel ezelőtt, 1892. március 29-én született Csehimindszenten – mondta homíliájában Saraiva Martins bíboros, majd azokat a sorokat idézte Mindszenty bíboros Emlékirataiból, amelyekkel szülei ragyogó életpéldájára utalt.

A portugál bíboros, a Szentté avatási Kongregáció nyugalmazott prefektusa megállapította: Mindszenty bíboros boldoggá avatási eljárása folyamatban van. Éveken át személyesen is követte az ügyet. Összetett eljárásról van szó, amely a boldoggá avatás érvényben levő kánonjogi normái szerint halad előre. Az évek azonban múlnak és érthető, hogy az emberek felteszik a kérdést: mikor kerül sor a magyar egyház nagy Pásztorának boldoggá avatására?
Saraiva Martins bíboros idézett a szentmisén elhangzott evangéliumi szakaszból, amelyben Jézus azt mondja tanítványainak: „Atyám házában sok hely van” (Jn 14,2).

Jézus szavai arról biztosítanak, hogy Mindszenty bíboros számára is helyet készített. Ismerve szenvedésekkel teli életét, lelkipásztori odaadását, azt, hogy politikai rendszerektől függetlenül megőrizte az igazságot Krisztus nevében és aszerint élt, biztosak lehetünk abban, hogy a végsőkig követte Krisztust, aki az út, az igazság és az élet.

Imádkozzunk, hogy boldoggá avatási eljárása lezárása után, mielőbb tisztelhessük őt az egyház boldogjai és szentjei között – fejezte be homíliáját José Saraiva Martins bíboros, a Szentté avatási Kongregáció nyugalmazott prefektusa.

(vm)