„A Milvius-hídi csata. Megtérés és keresztség” – véget ért a Nagy Konstantin császárról szóló háromnapos vatikáni konferencia

A „Nagy Konstantin és Európa gyökerei” c., a Történelemtudományok Pápai Bizottsága által szervezett nemzetközi tudományos összejövetel utolsó napját a Pápai Lateráni Egyetemen tartották meg április 20-án. Az intézmény rektora, Enrico Dal Covolo püspök felszólalásában kiemelte, hogy egy olyan tudományos összejövetel keretében, amely Konstantin császárról szól, nem lehet megfeledkezni arról a helyről, ahol most a mindenkori pápa egyeteme, vagyis a Lateráni Egyetem található. A lateráni városrész ugyanis régészeti szempontból nagyon sokat mesél az akkori időkről, vagyis a Krisztus utáni IV. századról.

A „Laterán” elnevezés minden bizonnyal az egykor itt élő gazdag, ókori család nevéből származik (Plauzi Laterani). Emellett ebben a térségben állomásoztak Maxentius csapatai is, akik nagy szerepet játszottak a Konstantin elleni Milvius-hídi csatában – magyarázta Dal Covolo püspök. A császár a csata utáni győzelmét követően, 312-ben parancsba adta a Laterán területén lévő kaszárnyák lerombolását, majd egy keresztény bazilika és a hozzá tartozó keresztelőkápolna megépítését rendelte el. A templomot és a keresztelőkápolnát I. Szilveszter pápa szentelte fel 324-ben – ismertette a Pápai Lateráni Egyetem rektora.

A háromnapos vatikáni konferencia P. Bernard Ardura O.Praem, a Történelemtudományok Pápai Bizottsága elnökének mérlegével zárult pénteken délután, majd este vetítésre került a „Nagy Konstantin” c. film, amelyet a Redemptor Hominis Pápai Lelkipásztori Intézet igazgatója mutatott be.

(hh)