Európa legyen bátrabb a vallásszabadság védelme terén – a Szükséget Szenvedő Egyház
szervezet közleménye
Egyenlő jogokat minden állampolgárnak, bármely vallás híve is; a vallásszabadság biztosítása;
gazdasági segítségnyújtás a nem kormányzati szervezeteknek a kormányok helyett, amelyek
gyakran nagyon korruptak – ez a három legfontosabb igénye a Közel-Keletnek, amelyet
Samir Khalil Samir atya, jezsuita iszlám szakértő mutatott be az Európa Tanács elnökének
és az Európai Bizottság elnöke munkatársainak.
Az egyiptomi szerzetes, aki
a bejrúti Szent József Egyetem Teológia fakultásán oktat beszámolt a megbeszéléseiről,
amelyeket Hermann von Rompuy-vel és José Barroso munkatársaival folytatott a közelmúltban.
A találkozókon az EU közel-keleti beavatkozási lehetőségeiről volt szó. Európának
bátran bojkottálnia kellene azokat az országokat, amelyek megszegik az emberi jogokat,
ezek között elsőként Szaúd-Arábiát.
Samir atya március 30-án Brüsszelben részt
vett azon a szemináriumon, amelyet az EU Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE)
és az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) szervezett. A tanácskozás délelőtti ülését
követően az Európa Tanács elnöke megbeszélésre hívatta P. Samirt és Joseph Coutts
karacsi püspököt, valamint Paul Bhatti-t, a pakisztáni miniszterelnök vallási kisebbségügyi
tanácsadóját, aki katolikus.
„Az elnök nagyon készséges és érdeklődő volt
és az előre tervezett félóra helyett egy órát tartott a megbeszélésük” – nyilatkozta
Samir atya. Coutts püspök és Paul Bhatti tájékoztatta az Európa Tanács elnökét a keresztények
nehéz helyzetéről Pakisztánban. A nemzetközi közösség védelmét kérték és kiemelték
a blaszfémia ellenes törvény, az analfabetizmus és a szegénység kérdését. P. Samir
pedig a közel-keleti helyzetet mutatta be Hermann von Rompuy-nek, különösképpen Egyiptomra
vonatkozóan. Az Európa Tanácstól és az Európai Bizottságtól az emberi jogok nagyobb
védelmét és a minden vallás híveinek törvény előtti egyenlőségét kérte.
A
Közel-Keleten a keresztények jelenlétének megőrzése érdekében mindenekelőtt meg kell
erősíteni az állampolgárság koncepcióját, ami Európában egyértelmű, de az iszlám világban
nem. „Segítségre van szükségünk, hogy megmaradhassunk egy minden állampolgár felé
nyitott liberális társadalomban, amely nem tesz különbséget muzulmánok és nem muzulmánok
között” – kérte P. Samir. „A kereszténység a dinamizmus eleme és bevezette a modernitást
az arab világban. A keresztények exódusa a térségből súlyos veszteség a nyugati országok
szempontjából is. Közösségeik védelmezése egyben egy nyitottabb társadalom védelmét
jelenti Európa és a Nyugat számára is” – mutatott rá az iszlámszakértő jezsuita.
Az
EU kötelezze el magát a vallásszabadság tiszteletben tartása mellett, amely minden
szabadság alapját képezi. P. Samir hangsúlyozta a Koránon alapuló törvények veszélyességét,
amelyek nem tesznek különbséget az erkölcsi szabályok és a büntetőjogi törvénykönyv
között. Egyiptomban pl. börtönbüntetés jár a homoszexuálisoknak. Egyes viselkedési
formák erkölcsileg kifogásolhatók lehetnek, de nem kellene, hogy büntetőjogi szankciókkal
járjanak.
Végül a jezsuita atya arra kérte az európai vezetőket, hogy a gazdasági
támogatásokat biztosítsák a nem kormányzati és egyéb szervezeteknek. Olyan országokban,
mint Tunézia, Szíria, Egyiptom és Líbia a kormányokon belül nagyon elterjedt a korrupció.
Azokat a szervezeteket kell előtérbe helyezni a támogatások terén, amelyek védelmezik
az emberi jogokat, nagyobb szerepet akarnak adni a nőknek a társadalomban, vagy amelyek
az oktatás területén tevékenykednek. Az iszlám ugyanis ott növekszik, ahol kevésbé
van jelen az oktatás. Európának legyen bátorsága bojkottálni olyan országokat, amelyek
megszegik az emberi jogokat, mint pl. Szaúd-Arábia. Európa nagyon gyávának tűnik a
közel-keletiek szemében, a Nyugat pedig elvesztette hitelét. Egy olyan ország, amely
a jómódú társadalmi osztályok jólétét akarja megerősíteni anélkül, hogy fellépne a
szegények gazdasági körülményeinek javítása érdekében, nem érdemel segítséget – hangsúlyozta
P. Samir Khalil Samir, jezsuita iszlám szakértő.