„Halott voltam, de most örökkön-örökké élek” (Jel 1,18) – P. Cantalemessa nagypénteki
prédikációja
XVI. Benedek pápa délután 5 órai kezdettel vezette a nagypénteki szertartást a vatikáni
Szent Péter bazilikában. A homíliát P. Raniero Cantalamessa kapucinus, a Pápai Ház
prédikátora tartotta. Szentbeszédében kifejtette: a liturgia megújítja az eseményt.
Alapvető különbség van Krisztus halálának liturgikus bemutatása, vagy például
Julius Caesar Shakespeare által ábrázolt halálának eljátszása között. Senki nem vesz
részt élőként saját halála évfordulóján. Krisztus azonban igen, mert feltámadt. Csak
ő mondhatja, mint a Jelenések Könyvében: „Halott voltam, de most örökkön-örökké élek”.
Legyünk óvatosak ezen a napon, amikor felkeressük az ún. „sírhelyeket”, vagy részt
veszünk a halott Krisztusra emlékező körmenetekben, hogy ne érdemeljük ki Krisztus
szemrehányását, amelyet Húsvét reggelén a jámbor asszonyokhoz intézett: „Mit keresitek
az élőt a holtak közt?” (Lk 24,5).
Mi nem egy évfordulót ünnepelünk, hanem
egy misztériumot. Nem pusztán arról van szó, hogy egy előadáson veszünk részt, hanem
arról, hogy nézőkből szereplőkké kell válnunk. Választanunk kell, hogy Péter, Júdás,
Pilátus, vagy a tömeg, vagy Cirenei Simon, talán Mária szerepét kívánjuk magunkra
vállalni.
Senki nem maradhat semleges, határozott állást kell foglalnia –
mondta prédikációjában P. Cantalamessa. Ha este, amikor hazatérünk, valaki megkérdezi,
hogy merre jártunk, válaszoljunk legalább szívünkben így: „A Kálvárián!”
Krisztus
kínszenvedésének szereplői közül végül a Pápai Ház prédikátora a jobb latort említette
meg, aki megvallja bűnét. Tudja, hogy jogosan szenved, mert vétkezett. Csak Isten
szenved teljesen ártatlanul: egyedül az ártatlan gyermekek fájdalma hasonlít Istenéhez,
és éppen ezért olyan titokzatos és szent fájdalmuk.
Hány rettenetes bűntény
maradt az utóbbi időkben tettes nélkül! – utalt a jelen olasz valóságára P. Cantalamessa.
A jobb lator felhívást intéz a felelősökhöz: kövessétek példámat, valljátok be bűntetteteket
és akkor megtapasztaljátok Jézus szavainak örömét is: „Ma velem leszel a paradicsomban”
(Lk 23,43). Hány bűnöző, aki bevallotta tettét, bizonyíthatja azt, hogy a pokolból
a paradicsomba került azon a napon, amikor bátorságot vett és megbánta, megvallotta
bűnét.
Ne vigyétek magatokkal a sírba titkotokat! Sokkal félelmetesebb ítélet
várna rátok, mint itt a földön. A hívők népe nem kegyetlen azokkal, akik megtévedtek,
de őszintén megbánják tettüket. Éppen ellenkezőleg! A bűnbánót elkíséri a megváltás
útján – mondta P. Cantalamessa, majd arra buzdította a jelenlévőket, hogy örömteli
hangon magasztalják fel a kereszt győzelmét, énekeljék az Istent dicsőítő himnuszt:
„O Redemptor, sume carme temet concinentium”. Megváltó, áldott Istenünk, fogadd kegyesen
énekünk!