„Giustizia per Mindszenty” – Igazságot szolgáltattak Mindszentynek – az Osservatore
Romano április 5-i cikke
A vatikáni vallási
és politikai napilap hosszú cikkben emlékezik meg a 120 évvel ezelőtt született Mindszenty
József bíborosról, teljes körű rehabilitációja alkalmából. „Hivatalosan is lezárul
a Rákosi rezsim által megrendezett kirakatper felülvizsgálata” – olvassuk a cikk alcímében.
„Mindennek eljön az ideje. Ma elérkezett az emberi igazságszolgáltatás pillanata”
– kezdi írását Andrea Possieri perugiai történész, majd utal a budapesti Legfőbb Ügyészség
határozatára, amelyet a Magyar Kurír március 25-én tett közzé és „amely kinyilvánítja
Mindszenty József teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását”. Kétségtelen,
hogy nagyjelentőségű, jelképes politikai aktusról van szó, amely végleg lezárja Magyarország
egyik történelmi korszakát, a kommunista rezsimét, amelyben Mindszenty bíboros a vértanú
egyház és a diktatúra elleni rendíthetetlen küzdelem vitathatatlan jelképévé vált.
A hír önmagában véve banálisnak tűnhetne, annyira magától értetődő lényegét
illetően. Magyarország egykori prímása, az ősi Strigonia, Esztergom érseke az egyik
leghíresebb áldozata volt annak a perverz politikai-jogi sztálinista rendszernek,
amely az ún. „népi demokráciákat” jellemezte 1949 és 53 között.
A cikkíró
rámutat Mindszenty bíboros életrajzának két alapvetően fontos mozzanatára, amely a
XX. század történelmét jellemezte. Ezek a következők: a kommunista rendszerek megátalkodott
és könyörtelen vallásüldözése, valamint a hívek ezreinek hősies tanúságtétele, akik
- gyakran csöndben és névtelenül -életüket adták Krisztusért.
Andrea Possieri
történész felidézi Mindszenty bíboros bebörtönzéseinek, szenvedésének, megkínzásának
történetét, a szovjet offenzíva által vérbe fojtott 56-os forradalmat, majd utal a
főpásztor amerikai követségen eltöltött 15 éves száműzetésére. A cikkíró rávilágít
a mostani ügyészségi döntés jelentőségére, felidézve az 1949-es kirakatpert, illetve
a bíboros 1975-ben Bécsben bekövetkezett halálát.
Utal az ún. „Sárga könyvre”,
amelyet a magyar hatóságok tettek közzé a per után, és amely felsorolja a bíborostól
kínzás révén kicsikart állítólagos vallomásokat.
Ottavio Pastore olasz kommunista
szenátor, akit a magyar rezsim meghívott Budapestre, hogy személyesen győződjön meg
róla: a híresztelések ellenére nem deportálták a főpapot Szibériába, 1949-ben kiadott
írásában úgymond „leleplezte a Magyar Köztársaság ellen irányuló vatikáni összeesküvést”.
„A budapesti per felfedte, hogy hogyan használták fel a vallást, a katolikus szervezeteket,
a klérus tekintélyét a politikai küzdelemben, hogy restaurálják a Habsburgokkal a
régi gazdasági és társadalmi struktúrákat és elpusztítsák a fiatal köztársaság nagy
és mélyreható szerkezeti reformjait, amelyeket a német és magyar fasiszták uralma
alóli felszabadítás után valósítottak meg” – írta az olasz kommunista szenátor.
A
cikk utal XII. Piusz „Acerrimo moerore” k. apostoli levelére, amelyben a pápa 1949.
január 2-án nyilvánosan elítélte a bíboros bebörtönzését és megkínzását.
Mindszenty
József halálakor azonban már egész más volt a légkör: a nyugati közvélemény nagy része
számára a bíboros életének eseményei pusztán magánüggyé váltak. A sajtó főleg a „múlt
püspöke” jelzővel illette, aki nem képviselte a zsinat utáni egyház modern szellemiségét.
Mindszenty küzdelme XXIII. János pápaságával ért véget – írta Carlo Bo olasz irodalomkritikus
a bíboros halálának másnapján, 1975. május 7-én a „Corriere della Sera” c. napilap
hasábjain. A magyar főpapot úgy állították be, mint egy mozdulatlan egyház jelképét,
amely nem képes arra, hogy kifürkéssze az idők jeleit.
Ezeket az ítéleteket
ma megfelelő történelmi távlatból kell olvasnunk. A mostani rehabilitáció egyik jelentősége,
hogy visszaadja Isten Szolgájának, Mindszenty Józsefnek az őt megillető történelmi
szerepet: a XX. század vértanúja és hitvallója volt – írja az Osservatore Romano c.
vatikáni napilapban Andrea Possieri olasz történész.
A cikkhez kapcsolódóan
hozzáteszi:
„Devictus vincit” – ezt olvassuk Esztergomban Mindszenty József
bíboros sírján. Ezek a szavak ma sajátos prófétai erővel töltődnek fel, miközben Magyarország
egykori prímása születésének 120. évfordulóját ünnepeljük. A bíboros a sztálini kommunizmus
vértanúja volt, mert megvédte az egyházat, a hitet és az igazságot – emlékeztet rá
a cikkíró, idézve Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti prímás szavait, amelyekkel
a magyar sajtóban az ügyészségi döntést kommentálta.
A cikkhez fénykép is
kapcsolódik: 1956. november 2-án készült felvétel, amely Mindszenty bíborost újságírók
és fotóriporterek körében ábrázolja. A felvétel a bíboros kiszabadítása után tartott
sajtókonferencián készült.